Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
bi időkben bizakodó hangulat és ennek hatása alatt megélénkülő tevékenység észlelhető, egyelőre nagyon óvatosan Ugyan, de észrevehető tervszerűséggel és természetesen a szociáldemokrata párt kebelében és leple alatt... az elégedetlen elemeket igyekeznek a munkásotthon látogatására megnyerni, és főleg a külpolitikai események célzatos tárgyalásával azt a hitet terjeszteni és megerősíteni, hogy Oroszország teljesen felkészülten figyeli az eseményeket, és amint a helyzet megérik, teljes erejével akcióba lép a proletariátus érdekében.” A rendőrfőkapitány jelentésében a továbbiakban arról ír, hogy „Csak kipróbált, régi megbízható elvtársaikkal érintkeznek, és az ún. négyszemközti suttogó propagandával igyekeznek az emberek gondolkodását az általuk kívánt irányba terelni... Munkásságukra jellemző, hogy bizalmas megállapításom szerint Szegeden ezen a téren a legnagyobb aktivitást az általunk ismert régi, meggyőződéses kommunisták fejtik ki és a legszebb eredményeket is ők érték el.”39 A csendőrségi jelentések - országosan is - a kommunista előadók fokozódó agitációs munkájáról40 írtak 1941 áprilisában. 1941 júniusára41 már jelentősebben növekedett a munkásság körében végzett kommunista agitációs munka. A Kommunista Párt tudatában volt annak, hogy csak erős és szervezett42 Kommunista Párt képes az antifasiszta erők összefogására. b) A mozgalom kibontakozása: a munkások és földmunkásság ellenállása, a helyi Népszava agitáció 1941 júniusában Magyarország is hadat üzent a szovjet államnak. A KMP e nehéz helyzetben feladatként a következőket jelölte meg: „A kommunista párt központi bizottsága elhatározta, hogy minden munkáját és akcióját a jelenlegi fő feladat alá rendeli: Magyarország felszabadítása a német imperializmus igája alól, a német hadsereg eltávolítása az országból, a Szovjetunió elleni indokolatlan háború megszüntetése.”43 40 Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. V. 1939. szeptemberétől- 1945 áprilisáig. Összeállította Svéd László, Szabó Agnes. Sajtó alá rendezte Irányi Béla Bp. 1955. 33-34. 1. 41 Uo.42.1. 42 Lásd az Illegális Szabad Nép 1942. február 1. számát —Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből 1935-1945. Összeállította: Pintér István, Svéd László Kossuth, Bp. 1964. 314. 1. 43 Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk. : Kristó Gyula, Székely Lajos Békéscsaba, 1970. 303. 1. 8* 115
