Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944

A kommunista párt tehát munkája középpontjába a háború- ellenes német fasizmussal szembeni függetlenségi harcot állította. Széleskörű propaganda tevékenységet fejtett ki. Legfontosabb jelszavai: Azonnali különbékét! Független, szabad Magyarországot! Egy magyar katonát sem Hitlernek! Békét, kenyeret! Hozzák haza honvédeinket! E jelszavakat tartalmazó röplapok jelentek meg országszerte. Az első vádiratot a Szegedi Főügyészség - 1941. június 19-én adta ki - röplapok terjesztése miatt. Szálkái Borbála banktisztviselő és békéscsabai valamint újkígyósi társai ellen azért adtak ki vádiratot, mert a londoni rádió által leadott híreket „gépírásos röplapon” terjesztették.44 Szabó Sándorné gyulavári lakos ellen a Főügyészség vádiratot adott ki, mert 1941 nyarán a birtokába jutott C. C. C. P. felírású röplapot más gyulavári lakostársainak átadta.45 Az ügyészség vádiratában leírja, hogy a röplap a „Szovjet Oroszországi gazdasági és termelési módszert méltatta”.

Délmagyarországon kezdettől fogva, 1941-től jelentkezett egyes rétegek részéről a háborúval, és a Horthy rendszer állami és társadalmi rendjével szembeni aktív, tudatos ellenállás. Szinte délmagyarországi, - és sok vonatkozásban magyarországi sajátosság - hogy együttesen indul 1941-től egymás mellett az ösztönös, és az aktív, tudatos ellenállás. Ez a párhuzam végig megmarad.

Mindszent, Hódmezővásárhely és Elek a mozgalom első gócpontjai voltak. Bába István Mindszenten, 1941. március 26- án a kommunista rendszer hívének vallotta magát. Kijelentette: „én mindig ... baloldali eszmék híve voltam és vagyok ma is. Ha a Szovjetunió pártja lépne fel Magyarországon, én lennék az első, esetleg a második, aki belépne a pártba, mert annak a pártnak mindig is híve voltam.” Kijelentéseiért - melyeket nyilvánosan tett - a Szegedi Főügyészség 1941. április 10-én vádiratot adott ki ellene. Az ügyet a Szegedi kir. Törvényszék Öttagú Külön Tanácsa tárgyalta, és a B. IV. 2540/1941. sz. ítéletével Bába Istvánt, a Horthy rendszer „állami és társadalmi rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére való izgatásért” 6 hónapi börtönfogházra ítélték.48

A háborúba való belépés előestéjén már jelentékenyen meg44 CsmL: A Szegedi Főügyészség iratai 2258/1941. sz.

45 CsmL: Uo. 5903/1943. sz.

46 CsmL: Uo. 3309/1941. sz.

116