Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944

gűek voltak. Később, főleg a 30-as években, kiépültek a szociál­demokrata párt helyi szervezetei is. Ezeknek a szervezkedéseknek, helyi mozgalmaknak a vezetői többségükben kommunista vagy kommunista érzelmű föld­munkások, munkások és szegény kisiparosok voltak. Jelentős részük részt vett az első világháború előtti szocialista mozgal­makban is, 19-esek, volt vöröskatonák, az orosz Vörös Had­sereg harcaiban részt vett volt hadifoglyok voltak köztük. Hozzájuk csatlakoztak azok, akik már a Horthy-korszakban kezdték meg mozgalmi tevékenységüket és a fiatalok. Többek között az orosházi, endrődi, tótkomlósi, vésztői, gyulavári mozgalmaknak volt kapcsolatuk az illegális kommu­nista párttal, a budapesti és békéscsabai kommunistákkal. Ezek a helységek maguk is kisugárzási központjai voltak az illegális kommunista pártnak. Az orosházi kommunisták a környező községek: Gádoros és Nagyszénás kommunista vagy kommu­nista érzelmű földmunkásaival voltak kapcsolatban. Az endrődi kommunista kubikosok a gyomai, bucsai és füzesgyarmati földmunkások között tevékenykedtek és „szórták a magot” mindenfelé, amerre csak a kubikos élet elvitte őket: a gyulavá­riak Nagykamarásra és más községekbe jártak, békéscsabai munkások - Szobek András, Hankó Mihály, Bottyánszky Pálné és mások - Gyula, Békés, Vésztő, Kőrösladány, Füzes­gyarmat és más helységek mozgalmaival voltak kapcsolatban,14 előadásokat tartottak, segítették a szervezkedést. Az ellenforradalom korszakában a baloldali mozgalmak legális keretei között nagy szerepük volt - ott ahol még fenn­állottak - a régi agrárszocialista alapítású földmunkás egyletek­nek. így pl. Füzesgyarmaton, Vésztőn, Kőrösladányban, Bucsán, Dobozon15 stb. a földmunkás egyletek megőrizték baloldali jellegüket és habár ezek szerepét a hatóságok csak gazdasági térre igyekeztek korlátozni (munkalehetőségek felkutatása, aratási szerződések megbeszélése stb.), és szoros csendőri ellen­őrzés alá helyezték őket (pl. az egyletek elnökeinek hetenként jelentkezniök kellett a csendőrségen), mégis bizonyos értelem­ben politikai színezetük is volt. Ezekbe a földmunkás egyle­tekbe a fasiszta fertőzésnek nem sikerült behatolnia és a 30-as 11 Uo. 189. 1. 15 Uo. 194.1. 106

Next

/
Thumbnails
Contents