Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944

években elszaporodott fasiszta jellegű egyesületekkel (pl. Nemzeti Munkaközpont) szemben a szocializmusnak, az antifasiz- musnak voltak a falusi bástyái.

A lakosság nagy többsége ezen a vidéken elutasította magától a nyilas demagógiát, abban nem kis szerepe volt a helyi kommunisták és baloldaliak szilárd helytállásának, akik ilyen vagy olyan módon, de mindvégig befolyást gyakoroltak a lakosság hangulatára és gátolták a fasiszta behatolást. Persze, a Viharsarokban sem mindenütt alakult így a helyzet a jobboldali nyilas előretöréssel szemben.

Helyesen mondta Toldi Gábor Gyomáról:16 17 „Azokban a falvakban, ahol kipusztult a munkásmozgalom régi magja, lecsaptak az új tolvajok (a fasiszták), mert könnyű dolguk volt.” Az Endrődtől kb. 13 és Gyomától kb. 9 km-re fekvő Déva- ványa határában öt nagybirtok terült el, s nagyszámú szegényparasztság élt (csak a földmunkások száma kb. 1500 főre volt tehető) - tehát objektíve meg volt minden feltétele annak, hogy kifejlődjék a baloldali mozgalom. Mégis itt volt a kaszáskeresztes párt fő fészke. Mi ennek az oka? Egyik legfontosabb oka kétségtelenül az, hogy a munkásmozgalom magját megsemmisítették Dévaványán, a szocialistákat valósággal kiűzték a faluból. Dékány Imrét, az orosz Vörös Hadsereg volt katonáját, Nagy Ferenc, Kiss Imre, Kiss József kubikosokat a 30-as években letartóztatták, meghurcolták és a továbbiak során is állandóan üldözték őket. Ugyanakkor Dévaványán valósággal rendszere alakult ki a szegénység korrumpálásának. Az uradalmak, a kulákok kisebb kedvezményeket, kölcsönöket, tengeri földet stb. adtak „a magukat jól viselő” szegényparasztoknak, előnyben részesítették őket az aratásnál stb. így történt meg az a viharsarki viszonylatban ritka eset, hogy Dévaványán még á kormánypártnak is, amelynek elnöke az egyik uradalom tiszttartója volt, elég sok szegényparaszt tagja volt. A Böszörményiféle kaszáskeresztes párt hívei között szintén nagyszámban voltak szegényemberek.

Szeghalmon1' az 1930-ban 40-50 taggal megalakult szociáldemokrata pártszervezetet hamar szétverték, a néhány baloldali ember az utcára szorult, szorosabb kapcsolatot nem tud16 Uo. 200. 1.

17 Uo. 200. 1.

107