Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)

Az anyakönyvek gyakorlati alkalmazása napjainkban

AZ ANYAKÖNYVEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA NAPJAINKBAN

Az anyakönyvek a személyi nyilvántartások közé sorolhatók, mégpedig közülük is a legalapvetőbbeknek számítanak. A személyi nyilvántartások vezetéséhez mind az államnak, mind az állampolgároknak érdeke fűződik, hiszen gyakorlati célokat szolgálnak, azaz felhasználásra kerülnek a mindennapokban. Az állam a személyi nyilvántartásokat a társadalmi tervezés területén használja fel, elősegítve ezzel gazdasági szervező és kulturális feladatainak ellátását. Ugyanakkor az állampolgárok a személyi nyilvántartások segítségével lépnek különböző jogviszonyokba, valamint az ilyen jogviszonyokban a személyi nyilvántartások alapján rendelkezésükre álló okiratukkal bizonyítják személyazonosságukat, családi kapcsolataikat.71

De vajon mi a helyzet az állami anyakönyvezés előtt vezetett, akár több száz éves egyházi anyakönyvekkel? Ezek - azon kívül, hogy természetesen megőrzésre kerültek, mint a történelem lenyomatai -, felhasználhatóak-e még valamire napjainkban? A válasz igen, mégpedig különböző kutatások tárgyaként, hiszen ezen dokumentumok ma már szabadon böngészhetőek. (Legalábbis a levéltári másodpéldányok és a mikrofilm másolatok.)

Jó példa erre, az utóbbi időben ismét kedvelt és előtérbe került családkutatás, amelynek fő, és egyben legfontosabb forrását az anyakönyvek képezik. (Természetesen itt nem csak az 1895. előtti anyakönyvekre kell gondolni, hanem az ezután keletkezettekre is.) De miről is van szó, mit is takar ez.

Különösen a rendszerváltozás és a politikai légkör enyhülése óta éli újra reneszánszát az ősök keresése. A családkutatás hosz- szadalmas, bonyolult és fáradságos munka. Az eredmény viDR. HORVÁTH FERENC: Anyakönyvi igazgatás. Budapest, 1983. 11. p.

67