Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)
Az anyakönyvek gyakorlati alkalmazása napjainkban
szont sokszor bizonytalan kimenetelű, mert tudás és kitartás mellett szerencse is kell hozzá. Leggyakrabban kedvtelésből vagy kíváncsiságból kezdenek hozzá. A motiváló okok közül nem zárható ki a sznobizmus, a presztízs, valamint az újabban benne rejlő üzleti lehetőségek sem. Csinálják azonban sokkal gyakorlatiasabb okokból is, pl. letelepülés, állampolgárság megszerzése céljából, örökség, névváltoztatás céljából, ritkábban tudományos célból - demográfiai, néprajzi feldolgozás, egy-egy jeles történelmi személyiség származásának feltárása, valamint egyéb okok miatt.72 Az egyházi anyakönyvezés gyakorlatáról eddig elhangzottakat talán az támasztja alá a legjobban, ha az anyakönyvekben történő kutatás folyamata röviden bemutatásra kerül. Hiszen amíg nem próbálunk valamely konkrét eseményt, adatot megtudni a múltból, addig nem is szembesülünk azzal, hogy milyen jelentősége lehet annak, hogy egy-egy korszakban milyen módon vezették az anyakönyveket. Ma persze ilyen problémánk már nem adódna a precíz adminisztrációnak köszönhetően, de ha a múltban kell kutatnunk, rájövünk, hogy mégis csak van értelme a gondos feljegyzések vezetésének. A családkutatás nehézségeit, ugyanakkor szépségeit, nekem is módom volt megismerni, amikor pár évvel ezelőtt a Budapesten élő Mikecz László elhatározta, hogy megkísérli a Mikecz család történetét felgöngyölíteni. Ebben a munkában én is részt vettem, a család szentesi ágának kutatásában segédkeztem. Elsőként a saját őseim családfáját készítettem el. Ennek menetét próbálom most - a teljesség igénye nélkül - feltárni, inkább csak a főbb csomópontokat bemutatva. A kutatással érdemes visszafelé haladni (szülők, nagyszülők, dédszülők stb.). Ha tudjuk, hogy a keresett ős melyik hely72 Berkes: i. m. 68
