Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)

Bevezetés

lezi, hogy szóban és tettben tanúságot tegyen Krisztusról. Ren­des kiszolgáltatója a püspök, pap csak felhatalmazással szolgál­tathatja ki érvényesen.15 A római katolikusoknál a bérmálás szentségét kb. abban az életkorban kell föladni, amikor a bérmálandó eljut az értelem használatára (aetas discretionis). Ez az életkor jogi értelemben a 7. életév betöltését jelenti. Kivételt képez az, ha felnőtt megke- resztelésére kerül sor, hiszen ebben az esetben a kereszteléssel együtt történik a bérmálkozás. A keleti egyházban viszont min­dig a kereszteléssel együtt történik e szentség kiszolgáltatása.16 A katolikus vallásúaknál tehát a keresztelési-, házassági-, halotti-, és csak az esetenként fennmaradt bérmálási anyaköny­vek egyúttal négy szentség kiszolgálását is rögzítették. Megjegyzendő, hogy az anyakönyveket azért is vezette az egyház, hogy tagjait számba vegye, és ezáltal az egyházi adót is beszedhesse.17 * Végül fontos megemlíteni, hogy az egyházi anyakönyvek közhitelű dokumentumoknak is számítottak, egészen az állami 18 anyakönyvezés bevezetéséig. 15 Felekezeti egyházjog Magyarországon (szerk.: Rácz Lajos) Unió Lap- és Könyvkiadó 65. p. 16 Magyar Katolikus Lexikon. I. kötet (bérmálkozás címszó alatt) Szent Ist­ván Társulat. Bp. 1 DR. HORVÁTH FERENC: Anyakönyvi igazgatás. Budapest, 1983. ll.p. (a továbbiakban Horváth: i. m.) Is Berkes: i. m. 12

Next

/
Thumbnails
Contents