Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)

Bevezetés

AZ ÁLLAMI ANYAKÖNYVEZÉS BEVEZETÉSÉNEK OKAI, KÖRÜLMÉNYEI

Magyarországon az állami (polgári) anyakönyvezést az 1894: XXXIII. törvénycikk valósította meg, amely 1895. október 1-jén lépett hatályba. Ez idő óta az anyakönyvezés kizárólag állami feladat. Ez nem zárja ki az egyházak jogát az anyakönyvezéshez, de az 1895-től vezetett egyházi anyakönyvek már nem minősülnek közhitelű nyilvántartásnak. Bizonyítékul azonban 1895. október 1 -je után is felhasználhatók, ha az állami anyakönyvekkel valamilyen okból nem lehet egy-egy adatot tanúsítani. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha az állami anyakönyvek a keresett adat vonatkozásában nem állnak rendelke, 19

zesre.

Eljutottunk tehát az állami anyakönyvezés bevezetéséig, de arról még nem volt szó, hogy milyen okok és előzmények vezettek idáig, miért is volt szükség a több évszázados gyakorlat megváltoztatására.

Mint ismeretes a feudalizmus idején, egészen a reformáció elterjedéséig a római katolikus volt az uralkodó vallás Európa- szerte. Bármilyen hitújítást eretnekségnek nyilvánítottak és követőit kemény büntetésekkel sújtották. Gyökeres változást a már említett protestantizmus (reformáció) megjelenése, majd pedig a polgári forradalmak győzelme hozott. Az uralomra jutó polgárság igyekezett lerázni a katolikus egyház bilincseit, amelyet az állam és az egyház elválasztásával, valamint a vallásszabadság deklarálásával kívánt elérni. Ez azonban nem máról holnapra megvalósítható kérdés volt, hiszen az egyház az állammal évszázadokon át összefonódva állami feladatokat is ellátott és erről a monopóliumáról nem szívesen mondott le.19 20

19 Horváth: i. m. 12. p.

20 RÁCZ LAJOS: A polgári házasság intézményének megvalósulása Magyarországon. Budapest, 1972. 5. p.

13