Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Dokumentumok
akinek a lágyékában kukacok voltak, ezt segítettem kitisztítani. Hat csecsemőt is találtam ott, akiket valamelyik árvaházból vittek oda. Amikor elhozták őket, velük együtt bizonyos betegápolási dolgokat is, valamint pelenkát is hoztak. Ezeket a csecsemőket is tisztába tettem, a lehetőséghez képest elláttam őket. Arra is emlékszem, hogy tejet is tudtunk adni nekik, de hogy ezt honnan kaptuk, nem tudom. Emlékszem egy terhes asszonyra, akinek szülési fájásai már Hódmezővásárhelyen megindultak, de végül is ott a téglagyárban szülte meg gyermekét. Ez az asszony tudomásom szerint jelenleg is él, Spitzer Miklósnénak hívják, a táborban született gyermeke - Balassa László - Hódmezővásárhelyen a Petőfi utcában órás. Arra is emlékszem, hogy itt a „kórházban" volt valamifajta vízvezeték, de ez ivásra nem volt alkalmas, vízhez az udvaron lévő kútnál lehetett jutni. Az orvosok igyekeztek a lehetőséghez képest megfelelően ellátni a rászorulókat, de csak az a gyógyszer állt rendelkezésre, amit magukkal hoztak. A tábor parancsnokságától ilyesmit nem kaptak. Ebben a „kórházban" több százan voltak elhelyezve és közülük többen meghaltak. A pontos számról nyilatkozni nem tudok, csak azokra az esetekre emlékszem, akiknél én voltam az ápoló. így meghalt egy angolkóros csecsemő, meghalt a két öngyilkosságot megkísérlő nő. Ezeket a halottakat azután onnan kivitték, de hogy hová tették őket, nem tudom, és azt sem, hogy valakinek ezt jelenteni kellett-e. Itt a téglagyári táborban a szegedi zsidók mellett tudomásom szerint voltak makói, csongrád, szentesi zsidók is. Természetesen a környező falvak zsidóit is odavitték. A téglagyárbeli életünkhöz hozzátartozik, hogy röviddel a mi oda való megérkezésünk után kialakult a vásárhelyi zsidók egyfajta vezető szerepet ellátó tanácsa. Úgy rémlik, hogy a tanács megalakítását a táborparancsnokság is szorgalmazta, de erről közvetlen információim nincsenek. Tény, hogy nem csupán a vásárhelyi zsidóknak, hanem a többi városból a téglagyárba szállított zsidóknak is megalakult ez a vezető szerepet játszó tanácsa. A hódmezővásárhelyi zsidótanács vezetője egy dr. Radó vezetéknevű fogorvos volt, és tagja volt Porjesz Klára, Rubinstein Dóra és még néhány más személy, akiknek a nevére ma már nem emlékezem. Rubinstein Dóra egyébként nagyon jól beszélt németül, és ezért ő tolmácsként a táborparancsnok csendőr százados mellett dolgozott. Vele nem voltam jó viszonyban, éppen csak köszöntünk egymásnak. Ismereteim szerint a megalakult zsidó tanácsoknak a transzportok összeállításában meghatározó szerepe volt. Arra vonatkozóan egyébként a téglagyár parancsnokságától semmiféle tájékoztatást nem kaptunk, hogy onnan mikor és hová visznek el bennünket. A táborban az a hír járta a zsidók között, hogy Németországba visznek bennünket kényszermunkára. Elterjedtek olyan hírek is a téglagyárban, hogy a lengyelországi és a csehszlovákiai zsidókat olyan táborokba vitték Németországba, ahol gázkamrában kivégezték őket, majd krematóriumban elégették a testüket. Én a magam részéről, de ezt mondhatom sorstársaim nevében is, ezeket a híreket hihetetlennek tartottam, úgy véltem, nincs valóság alapjuk, és főleg azt tartottuk kizártnak, hogy velünk ez megtörténhet. Azt, hogy a zsidó tanácsoknak a zsidók utazásra való kijelölésében szerepe, méghozzá meghatározó szerepe volt és a zsidó tanácsok ebben a kérdésben közvetlen kapcsolatban álltak a táborparancsnokkal, magától Radó doktortól hallottam. Az történt, hogy a téglagyári tartózkodásunk harmadik napján valaki, lehet, hogy a zsidótanács valamelyik tagja, felolvasott, ismertetett egy listát azzal, hogy akik a nevüket hallják, készüljenek, mert rövidesen elszállítják őket. A téglagyárban tartózkodott nagymamám két fiú és három leánytestvére. A listát ismertetve kiderült, hogy ők nem kerültek abba a csoportba, amelyikbe én, édesanyám és nagymamám. Szerettük volna, ha nem szakítják el egymástól a rokonokat, ezért én felkerestem Radó doktort, miként nagymamám testvérei is. Kértük volna a csoport- beosztás megváltoztatását, hogy együtt maradhassunk, de Radó doktor elutasított 128