Bereznai Zsuzsanna: Tengöri hereberi atyámuram. Palásti Annuska meséi. Katona Imre csongrádi népmesegyűjtése 1941–42-ből (Csongrád, 2011)

Katona Imre feljegyzései - A csongrádi gyűjtőmunkáról és a mesemondóról

magyarázata van. Édesanyja majdnem mindig betegen fekszik, s Annuska megkért rá, hogy ne háborgassam édesanyját.

Meséiben rengeteg az ismétlés, ezeken látszik, hogy magyarázatnak szánta. Nem akarta, hogy félreértsek valamit is! Hamupipőkét és Hófehérkét szintén hallomásból tudja. Olvasta ugyan mind a kettőt, de rövidebben. Egyiket sem ilyen részletesen. A többi mesét sohasem olvasta. Sőt, a család sem igen olvashatta, mondta nekem Annuska, mert régen nem igen olvastak, na meg kb. 100-120 évre visszamenően minden őse hallomásból tudta a meséket - jegyzi meg Annuska. Régen ugyanis még fölnőttek is szívesen meséltek, sőt hallgattak is mesét.

A párbeszédeket szóról szóra mondja el, ezeken valószínűleg semmit sem változtatott. Néha érthetetlen szavai (fanköntös, ekho palota) a mese igen régi származására engednek következtetni. Érdekesen helyezkedik bele a cigány lelkivilágába, s ezt a stílus is visszaadja. A Sármány királyfiban pedig egész úriasan beszél: Hol vagy, Sármány? A fehér kígyó című mesét, talán rövidsége miatt, nem is tartotta mesének. Ahol meséli, hogy milyen szépek voltak a királylányok, mellékesen megjegyzi, hogy: Úgy láttam, mint most! A mese irreálisabb részei felé kétkedéssel tekint, de azért bőven halmozza a jelzőket! Még gyermekkorából emlékezett a tréfás mesevégekre. Ezt ott alkalmazták, ahol lakodalommal végződött a mese. így a gyerekekre is átragadt a hangulat. A mesemotívumok sok meséjében közösek (Hol jársz erre, Hét nap, hét éjjel stb.): ezeket mindig szívesen használja. Moralizáló hajlandósága különösen egy legendájában mutatkozik meg. Hogy változtat a meséjén, azt például abból lehet észrevenni, hogy egyszer mesélte, hogy a csongrádi Fekete vár volt Tündérszép Ilona vára. Ezt Csernigrádnak hívták, ami fekete várat jelent. Nem könyvből tanulta ezt Annuska? - kérdeztem tőle. Élénken tiltakozott. Később beleszőtte Tündérszép Ilonába: A fekete várban keress! Csernigrád a neve. De ettől függetlenül a két széles vizet nem meri Tiszának és Körösnek mondani.

Hogy a mesék jó része mégis könyvből való, az bizonyítja a legjobban, hogy Hófehérke meg Hamupipőke is a mesék közt van. Azon kívül Licsicsányi Mari néni szintén tudta olvasásbúi a Sármány királyt, a Tündérszép Ilonát. S említette, hogy itt is árultak ponyván könyveket Csongrádon. Valamint Annuska említette, hogy az Obsitos című mesét akkor hallotta, amikor nagyapja könyvből olvasta fel nekik, gyerekeknek.

Sok meséje többől van összetéve, például az Aranykácsa.

Annuska harmadik meseforrása az édesapja. O komoly ember volt, s holmi szerelmes meséket nem szeretett, csak komoly történeteket - mondta róla Annuska. Olyan mesét egyet sem tudott, amelyet hallott volna, hanem csak olvasottat. Nagyon jól tudott olvasni, s a szebb történeteket felolvasta a családnak. így például az Obsitost, a Répahőst. Ezen kívül régi kalendáriumokból, ponyván árult füzetekből olvasott fel. Például a Sándor király című történetet - Annuska is tudja - a Hét bölcs című könyvből olvasta. Ezen kívül a következő ponyvákat: Kinizsi Pál, Bertus atya, Fehér virág, Fehér

349