Bereznai Zsuzsanna: Tengöri hereberi atyámuram. Palásti Annuska meséi. Katona Imre csongrádi népmesegyűjtése 1941–42-ből (Csongrád, 2011)
Palásti Annusra népmeséi - Tündérmesék
kát, boldogan fogunk élni. Soha nem mész el mellűlem! Ezt a napot mög fogjuk ünnepölni, hogy mögtanáltalak végre, oszt nem is gondoltam. Én azt hittem, hogy ha valaki gyerökágyat fekszik, olyan csúnya lösz. Én azt gondoltam, hogy az én felesígöm ilyen csúnya. Sokszor undorodtam ránézni. De hát azt hittem, hogy aki gyerökágyat fekszik, mind ilyen csúnya lösz. De hát ez mán nem igaz, látom - azt mondja -, most mán - azt mondja - elkapják űk is a jutalmukat. S akkor azt mondja:- No, most mán - azt mondja - gyerünk be! Kérdözi oszt a király a fiút, mikor mönnek befele:- Gyere csak ide, fiam!- Parancsodra, király őfölsíge, itt vagyok! Azt mondja:- Hun vötted te ezt a furulyát?- Hát, király őfölsíge, akkor csináltam én ezt a furulyát, mikor a kis kaputól vötték ki azt a gyönyörű szép fát. S akkor - azt mondja - én abbúl vágtam égy darab fát, és abbúl csináltam ezt a furulyát.- Jól van, fiam, ezt a furulyát soha el né hagyjad, és minekünk többször elfurulyázod majd.- Hát osztán, jól van, király őfölsíge, mindönt teljesítők, amit csak tetszik parancsolni. S akkor möntek béfelé, karon fogva a feleségit. Nagyon szép asszony volt. Hát, az ideiglenös felesíge csak nézi, épp a kisgyerök a karján volt. Nézi, hogy mönnek béfelé, hogy ki lőhet az a gyönyörű szép asszony, akivel ű mén béfelé. És akkor, mikor mén bé, nem szól sémmit sé a király, előttük elmöntek, oszt bévezette. És akkor odamönt, oszt elvöszi a karjából a kis királyfit, és beleilleszti az édösanyja karjába a király. Akkor azt mondja:- No - azt mondja -, itt van a té drága kisfiad! Vögyed, oszt ápold a mi számunkra föl! Ezök mög el fogják kapni méltó jutalmukat. Hát akkor elnézött az anyja mög a lánya, mi fog most történni. Valami itt fog történni! Akkor kimönt a király az istállóba, s mögparancsolta a szolgáknak:- Mostan - azt mondja - fogjátok bé a legszilajabb* lovat! És akkor - azt mondja - ezöket - azt mondja - mögfogjátok, mind a kettőt, aztán ló farkára kötni mind a kettőt, addig zavarni, míg csak égy darab lesz belőlük! És akkor mindjárt osztán a lovakat léfogták. Az asszonyt mögfogták 31
