Bereznai Zsuzsanna: Tengöri hereberi atyámuram. Palásti Annuska meséi. Katona Imre csongrádi népmesegyűjtése 1941–42-ből (Csongrád, 2011)
Palásti Annusra népmeséi - Tündérmesék
változott. Leugrott a vödör szélirűl, és akkor nyakába borult a királynak, és úgy sírt... És akkor mögüsmerte a király, hogy ez az igazi felesíge neki. És akkor osztán bevezette a palotába. És ahogy möntek befelé, és akkor mondja osztán: mönjönek ki, arra az erdőbe, mert most benn vannak, az a vín asszony mög a lány. Hát mondjon el űneki mindönt. Hát, kimöntek az erdőbe. A kastély széliben volt az erdő, aztán ott elmondott a királyné mindönt. És mondja, hogy hát:- Kedves férj em - azt mondj a -, most mán - azt mondj a - a vízitündérök visszaadták az életömet, nem löszök többet elvarázsolva, nem löszök többet aranykácsa, most mán kedves hitvesöd vagyok! Mikor elmöntél a háborúba, engöm itt hagytál. Mikor a kisfiúnk mögszületött, hát ide gyütt ez a vín boszorkány, és - azt mondja - azt mondta, hogy hát mikor a kis királyfit mögfürdetik, az anyját is mög köll fürdetni. De úgy csinálták, hogy benne maradjak a kútban. Oszt mégis, a jó Isten nem engedte, hogy elüljek a kútban, hanem aranykácsa lőttem. Az alatt az idő alatt a kisfiú elkezdött furulyázni. Azt mondja, fújja a furulyát:- Kis őzikének csontocskájábúl szép fácska nyőtt a kapu árnyékában. És abbúl - azt mondja - lőtt királynénak nyoszolyája,* királyunknak fekvőágya, a vín boszorkánynak is ágyacskája, de nem sokáig feküdt rajta. S én is csináltam belűle furulyácskát. Fújjad, fújjad, kis kanászka, én is voltam királylányka, királylánybúi jámborfácska, jámborfábúl furulyácska. Hát oszt, ez möghallotta, hogy a kis őzikébűl mi lőtt. Elfakadt sírva a királyné, nyakába borult a királynak, sírt keservesen:- Kedves férjem! Ezt is mögölették veled - azt mondja -, hogy mintha én kívántam volna az én kedves testvéröm húsábúl önni. De a világ mindön kincséért se öttem volna azt mög, ha még éhön haltam volna se. S akkor a királyt oszt borzasztó bántotta:- Hát - azt mondja így félre vagyok én vezetve? No - azt mondja -, majd kibánok én most mán velük. Te né félj - azt mondja -, most mán jó helyen vagy, nem lösz semmi bántódásod! Amit - azt mondja - énvelem töttek, mögisszák a levit!* Boldogok löszünk, fölnevelöd drága kisfiun30
