Bereznai Zsuzsanna: Tengöri hereberi atyámuram. Palásti Annuska meséi. Katona Imre csongrádi népmesegyűjtése 1941–42-ből (Csongrád, 2011)
Palásti Annusra népmeséi - Tündérmesék
Hát, mikot oszt odaérnek a temetőhöz, a lányt égy kicsit borzongatta a hideg, hogy mi lösz most... Hát, mikor mönnek, mögen mondja:- Szépen süss, holdvilág! Holt az elevennel sétál. Félsz-é, babám?- Nem félök én! Oszt ahogy mönnek a temetőben, hát odaérnek égy sírhoz. A férfi beleugrott a sírba, a lányt is bele akarta rántani. És akkor a lány hirtelen eloldta a kötőjit, oszt akkor a lány elszaladt. Szaladt, hát nyitva volt éppen a halottas kamra a temetőben, és bészaladt oda. Ottan mög volt égy halott, a temetőkamrában kiterítve. És ahogy bészaladt a komrába, szakajtóit égy fürt hajat a fejibűl, és bécsavarta a hajjal a kilincsöt. És látta, hogy van kiterítve halott, akkor béugrott a kuckóba*, mert volt ott kemönce is. Nagyon félt, borzasztó rosszul érözte magát. Osztán akkor, ahogy ottan borzongatta a hideg, égyször csak - mán éjfél volt az idő -, verik az ablakot. Azt mondja:- Holt a holtnak nyiss ajtót! Jaj, oszt akkor a lány borzasztó mögijedt. De osztán mögen:- Holt a holtnak nyiss ajtót! Akkor léeresztötte az égyik kézit a halott. Aztán mögen:- Holt a holtnak nyiss ajtót! Akkor léeresztötte a másik kézit.- Holt a holtnak nyiss ajtót! Akkor fölült. Mögen:- Holt a holtnak nyiss ajtót! Akkor létötte az égyik lábát.- Holt a holtnak nyiss ajtót! Akkor létötte a másik lábát. Kimönt egészen a koporsóbúi, és mönt az ajtó felé. Hát osztán, mikor odaér az ajtóhoz, nyitni akarja az ajtót. Hát, bé van kötve.- Holt a holtnak nyiss ajtót! Akkor mögen oldozta volna az izét, de nem bírta. Csak nagyon sokára bírta eloldani a hajfürtöket, úgyhogy mán akkorra égy óra lőtt. Mikor mán valahogy kioldta, az, aki kívül volt, bészaladt. Odamönt a kuckóhoz:- Jól jártál, hogy békötted az ajtót, mert apróra szödtelek volna, mint a mákszöm! 172
