Bereznai Zsuzsanna: Tengöri hereberi atyámuram. Palásti Annuska meséi. Katona Imre csongrádi népmesegyűjtése 1941–42-ből (Csongrád, 2011)
Palásti Annusra népmeséi - Tündérmesék
Egyször csak elkezdi az egyik embör:- Narcis-marcis ajtócskám, nyílj ki! Csudáknak csudája: kinyílt az ajtó, s az a csapat embör bémönt rajta, az ajtó becsapódott. Hát, az embörnek ez nagy szöget ütött a fejibe. Másnap mögen kihajtotta a kecskét, akkor mögen kileste, mögen sok zsákmánnyal möntek haza a rablók. És akkor harmadnap is így kiterelte. A negyedik nap oszt nem hajtotta mán ki a kecskét, hanem vött égy zsákot a kezibe, oszt elindult az erdőbe. Mikor osztán odaér, hát kileste, mikor elmöntek a rablók. És akkor elsőbb még azt mondta akkor a rabló:-Zémán*, nyílj mög! A fővezér osztán mondta:- Narcis-marcis ajtócskám, nyílj ki! Hát, kinyílt az ajtó. Mikor osztán elmöntek a rablók, bemönt a szögíny embör. Hát, ott volt rengeteg kincs. Mingyán oszt az embör gyorsan mögpakolta a zsákot. És akkor vállára vöszi, mondja oszt az ajtónak:- Nárcis-marcis ajtócskám, nyílj ki! És aztán hazamönt nagy örömmel. Mondja a felesíginek:- Nézd-é, anyjukom - azt mondja -, milyen sok pínzt hoztam... Eredj át a testvérödhöz, mondjad nekik, hogy adjanak égy vékát*, de né mondd ám - azt mondja -, hogy hát mit mérünk vele! El né áruljad! Mögmérték, és akkor visszavitték a vékát. Kérdözték:- Mit mértetök vele?- Hát, mit mértünk? - azt mondja - Hát mértünk vele kukoricát. Hát oszt, akkor másnap mögén elmönt az embör, vitte a zsákot. Mikor már gondolta, hogy elmöntek a rablók, odamönt az ajtóhoz és mondja hogy hát:- Marcis-narcis ajtócskám, nyílj mög! Ezt háromszor köllött mondani. Akkor mögén bémönt, és akkor mögén a zsákba gyorsan belepakolt az aranyból. Oszt akkor mögén elküldte a felesígit, hogy:- Kérjed el a vékát! De már akkor a testvérje nagyon kíváncsi volt, hogy mit mérnek vele, égy helyen mögcsinálta úgy, hogy a vékába olyan ragasztót tétt bele, hogy ráragadjon, amit mérnek vele. Hát oszt akkor, mögén mögmérték. No, vitték haza a vékát. Azt mög nem nézték, hogy beleragadt égy arany. Hazavitte a felesíge, 154