Bereznai Zsuzsanna: Tengöri hereberi atyámuram. Palásti Annuska meséi. Katona Imre csongrádi népmesegyűjtése 1941–42-ből (Csongrád, 2011)
Palásti Annusra népmeséi - Tündérmesék
- Eredj haza, úgy van, ahogy kívánta! És akkor hazamönt szögíny halászembör. Még akkor még nagyobb kényelemben volt, mindönféle fényűzés még nagyobb volt, mint azelőtt. És akkor hazamén szögíny halászembör, mondja oszt a feleséginek:- Hát mög vagy-é mán elégödve a sorsoddal? Mert én többet nem mék a pontyhoz!- No - azt mondja hát mög vagyok, jól van, más most nem is köll. Hanem mikor oszt fölébredt másnap, akkor mögen azt mondja:- Eredj a pontyhoz, oszt mondjad neki, hogyhát én evvel a sorsommal se vagyok mögelégödve, hát én Isten szeretnék lönni!- Hát oszt - azt mondja az öreg embör nagy szomorúan még égyször elmék, de többet mán nem mék el! És akkor ódámén a pontyhoz, mán a vízhöz, szomorúan, hogy mondja-é, né mondja-é... Nagyon bántotta mán, hogy annyiszor, mindég, örökké mén... Nagy szomorúan oszt elkezdi mondani:- Hallod-é, ponty? Az a ringy-rongy, az én felesígöm mindég pöröl vélem. Hát oszt, nagy sokára... ott köllött neki állni nagyon sokáig... a víz nem mozdul semmit se... Egyször oszt sokára, nagyon sokára kezd mozogni a víz. Előgyün osztán a hal, nagyon mérgesen.- Hát mit akar a te felesígöd?- Hát - azt mondja - Isten szeretne lönni!- Jól van - azt mondja -, eredj haza, mögtanálod a felesígödet a szögíny halászkunyhóban! És akkor hazamönt a szögíny halászembör, hát a felesíge ottan volt. mikor még régön ott laktak a halászkunyhóban, még mielőtt fogták a pontyot, pucolgatott két halat, s akkor azt mondja neki:- No, asszony! Mög vagy-é mán elégödve?- Mög vagyok!- Látod - azt mondja -, minek válogattál? Mögelégödhettél volna a szép házzal! De hát nem hallgattál a szóra, oszt most mán itt van... Mindön volt, oszt utóbb csak az lőttél, ami voltál legelsébb... ...csak szögíny halászembör felesíge lőtt, hiába volt kastély mög királyné, császárné... Mégis csak mög köll elégödni a szögíny halászkunyhóval... mög köll lönni vele. Azt mondja az asszony:- Ha mán így van, jól van ez mán így is. És éltek boldogan. Még most is élnek, ha mög nem haltak. 150