Bereznai Zsuzsanna: Tengöri hereberi atyámuram. Palásti Annuska meséi. Katona Imre csongrádi népmesegyűjtése 1941–42-ből (Csongrád, 2011)
Palásti Annusra népmeséi - Tündérmesék
Miska Volt a világon, hun nem volt, egy szögíny házaspár. Annak volt négy fia. Aztán a legkisebbet Miskának hívták, nagyon jószívű gyerek volt. Csak nagyon szögínyök voltak. Olyan szögínyök voltak, mint a templom egere. S mán akkor önnivalójuk se nagyon volt, osztán az édösanyjuk azt mondta:- Mönjetök el, gyerökeim, szolgálni, mert nem bírlak bennetöket tartani! Ellátta űket önnivalóval, hogy az útra lögyön önnivalójuk. Hát, égy tarisznyában volt mindnyájuknak az önnivalójuk. És mikor möntek, möndögéltek, nagyon messzi, nagy útra keltek... Möntek az Óperenciás tengerökön túl, az üveghögyekön innen, a szalmakazlakon túl, a korpahögyekön innen... Oszt leültek égyször önni. Nagyon eléhöztek. Azt mondja égyször Miska is:- Hé, adjatok mán, én is éhös vagyok!- Hát jól van - azt mondja -, csakhogy tudod-é - azt mondja -, hogyhát nekünk is nagyon kevés van, osztán nem nagyon öhetünk.- Hát mindégy, ha kevés van is, azért adjatok, mert neköm is csakúgy jár, mint nektök!- Hát adunk, ha elhagyod vágni az égyik kezedet. Hát oszt, nagyon elkeseredött:- Hát akkor ögyétök mög! Hát csak nem vágjátok lé a kezemet? Né tögyetök nyomorulttá!- Hát, pedig nem adunk, ha a bal karodat nem hagyod lévágni!- Hát nem bánom, én nagyon éhös vagyok, ha lévágjátok is! Aztán hát akkor jóllakott oszt a Miska. Aztán akkor möntek, möndögéltek... Mán jó nagy darabon möntek, mögen léültek önni, oszt öttek. Akkor mögen Miska azt mondja:- Adjatok mán neköm is, én is nagyon éhös vagyok! Hát, azt mondja:- Ha léengedöd vágni a jobb kezedet, akkor adunk. Aztán hát elsőbb izéit a Miska:- Hát, mán mit akartok belűlem csinálni? Mán mind a két kezemtűl mögfosztotok?- Ha nem engedőd lévágni, akkor nem adunk! 123
