Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)

Bevezető - Gyóni Géza: Csak egy éjszakára…

CSAK EGY ÉJSZAKÁRA..

Csak egy éjszakára küldjétek el őket,

A pártoskodókat, a vitézkedőket.

Csak egy éjszakára:

Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,

Mikor a halálgép muzsikál felettünk;

Mikor láthatatlan magja kél a ködnek S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket, gerendatöréskor szálka-keresőket.

Csak egy éjszakára:

Mikor süketítően bőgni kezd a gránát S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák: Robbanó golyónak mikor fénye támad S véres vize kicsap a vén Visztulának.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket,

Az uzsoragarast fogukhoz verőket.

Csak egy éjszakára:

Mikor gránát-vulkán izzó közepén Úgy forog a férfi, mint a falevél S mire földre omlik, ó iszonyú omlás, - Szép piros vitézből csak fekete csontváz.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket,

A hitetleneket, az üzérkedőket.

Csak egy éjszakára:

Mikor a pokolnak égő torka tárul,

S vér csurog a földön, vér csurog afárul,

Mikor a rongysátor nyöszörög a szélben S haló honvéd sóhajt: fiam... feleségem...