Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)

Bevezető - 46. közös gyalogezred

A Hódmezővásárhelyen nyilvántartott, majd a mozgósítással bevonultatott közös hadseregbeli tartalékos és póttartalékos legénységről fennmaradt kimutatás adatokkal szolgál a bevonultak állománytestéről is.38 Az ebben szereplő 1796 személyből fegyver- és csapatnemek szerint 1204 fő (67,0%) a gyalogsághoz, 152 fő (8,5%) a lovassághoz, 102 fő (5,7%) szekerész, ún. vonat alakulathoz, 97 fő (5,4%) a tüzérséghez, 54 fő (3,0%) élelmezési alakulathoz, 42 fő (2,3%) a vártüzérekhez, 40 fő (2,2%) utász- vagy árkász alakulathoz, 36 fő (2,0%) egészségügyi csapathoz, 13 fő (0,7%) a haditengerészethez Pólába, 9 fő (0,5%) a vasúti ezredhez Komeuburgba, 3 fő (0,2%) a távíróezredhez (St. Pölten, Nagyvárad), egy fő pedig a léghajó osztályhoz (Fischamend) vonult be.

A vásárhelyi közös tartalékosok és póttartalékosok kétharmad részben (1201 fő) a szegedi 46. gyalogezredhez kerültek. A legtöbb közös tartalékost és póttartalékost fogadta még - a bevonultak nagyságrendje szerint haladva - a 4. huszárezred, a 7. vonatosztály (Temesvár), az 5. vártüzérezred (Teodo), a temesvári élelmezési raktár és az ottani a 21. sz. egészségügyi osztály, a szegedi 7. utászzászlóalj, a mostari 16. vonatosztály, a 3. huszárezred, a temesvári 20. tüzérezred, a szegedi 7. árkászzászlóalj, a 16. huszárezred, a nagyszebeni 36. tüzérezred, a pólai haditengerészet, a 15. szekerészosztály, a gyulafehérvári 2. vártüzér zászlóalj, a nagyváradi 19. tüzérezred és a korneuburgi vasútiezred. Hasonló arányt feltételezhetünk a háború kitörésekor tényleges szolgálatot teljesítő közös hadseregbeli legénységnél és a háború folyamán bevonultatottaknál is, számolva ugyanakkor azzal, hogy az újabb behívások elsősorban a harcoló alakulatok, különösen a gyalogság és a lovasság veszteségeit voltak hivatva pótolni. A közös haditengerészet kötelékében mintegy hatvanan szolgáltak Pólában vagy különböző csatahajókon.39 A honvédlegénység fegyvernemek és csapatok szerinti beosztásának arányaira - egyéb forrásokat nélkülözve - az ismert áldozatok adataiból következtethetünk.

A fejezet további része vázlatosan ismerteti a leginkább érintett csapatok háborús szereplését. Célunk nem lehetett a hadtörténetírás, ezt korábban kiváló szakírók már elvégezték, a hadműveleti összefüggések ismertetése helyett is legfeljebb utalásokra szorítkoztunk. A rendelkezésre álló gazdag irodalom, különösen a két világháború közötti időszakban megjelent színvonalas munkák mellett felhasználtuk a helytörténeti feldolgozások esetenként egyedülálló információit is. Az áttekintés a két legfontosabb fegyvernemre, a gyalogságra és a lovasságra terjed ki. A többi fegyvernem és a műszaki, hadtáp stb. feladatokat ellátó csapatok esetében szétforgácsolt alkalmazásuk is megnehezítené egy ilyen összefoglalás elkészítését. Meg kell azonban jegyezni, hogy e csapatok ugyanúgy részesei voltak az elért sikereknek, és szenvedői a bekövetkezett kudarcoknak.

46. közös gyalogezred

A nem kis büszkeséggel Vásárhely háziezredének is tekintett, patinás nevű (Bosznia 1878-as okkupációjában már szereppel bíró) szegedi alakulatot a felvonulási terület közelében levő csapatokkal együtt már a mozgósítást megelőzően riadóztatták, és egy esetleges szerb betörésre gondolva, még békeállományon kirendelték a határ biztosítására. A helyőrség asszonyai és leányai nemzetiszínű zászlókkal, virágokkal ékesítették fel papagájzöld hajtókás ezredük három vasúti szerelvényét, amelyek július 27-én hagyták el Szegedet. „A

17