Berta Tibor - G. Tóth Ilona: Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 15. (Szeged, 2006)

XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok

valósulását; a lakosság életkörülményeivel közvetlen kapcsolatban álló gazdasági, szociális, egészségügyi és kulturális feladatok végrehajtását; nyújtson segítséget az állami, és állampolgári fegyelem megszilárdításához; a társadalmi tulajdon védelméhez, erősítéséhez és fejlesztéséhez; a munka szervezettebbé és gazdaságosabbá tételéhez; küzdjön a korrupció, a felelőtlen, lélektelen ügyintézés, a pazarlás ellen; a visszaélések leleplezéséért; a hivatali beosztásukkal visszaélő személyek hatékony felelősségre vonásáért. A törvény a területi népi ellenőrzési bizottságok illetékességét pontosabban szabályozta. Minden területi (megye, járási, városi) NEB, szabályozott korlátokkal, ellenőrizhette a területükön levő állami, társadalmi, és szövetkezeti szerveket, valamint a magánosok iparszerű (üzletszerű) gazdasági tevékenységét, így a területükön levő minisztériumi, és országos hatáskörű szerv által felügyelt vállalatokat, intézményeket, szerveket csak akkor ellenőrizhették, ha azt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a hatáskörükbe utalta. A SZOT és területi szervei esetében az ellenőrzési joguk csak a szakszervezeteknek juttatott állami eszközök felhasználására terjedt ki. A járási és városi NEB-ek esetében a korlátozás vonatkozott a megyei tanács felügyelete alatt álló vállalatokra, intézményekre és egyéb szervekre: ezek esetében ellenőrzési joguk csak akkor volt, ha azt a megyei népi ellenőrzési bizottság a hatáskörükbe utalta. A területi népi ellenőrzési bizottságok azonban ezeknél a szerveknél is vizsgálhatták, hogy ezen szervek tevékenységében nem tapasztalnak-e a népgazdaság, és a dolgozó nép érdekeit veszélyeztető jelenségeket. Egyáltalán nem volt azonban jogköre a népi ellenőrzési bizottságoknak az államhatalmi szervek, a Minisztertanács, a bíróságok, a gazdasági döntőbizottságok és az ügyészségek felett. A Népi Ellenőrzési Bizottságok feladatkörét végül az 1984. évi II. tv. határozta meg abban: hogy a bizottság részt vesz az ország gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális fejlesztésével, valamint a lakosság életkörülményeivel összefüggő célok megvalósításának ellenőrzésében; gazdasági és társadalompolitikai szempontból fontos kérdésekben véleményt ad a Minisztertanács számára a — költségvetést és zárszámadást megállapító — törvényjavaslathoz; segítséget nyújt a törvényesség, és az állampolgári fegyelem megszilárdításához; a nemzeti vagyon gyarapításához; a társadalmi tulajdon védelméhez; a visszaélések leleplezéséhez; az ellenőrzések tapasztalatainak közlésével elősegíti a vezetők tájékoztatását; a döntések előkészítését; az ellenőrzött szervek munkájának javítását; előmozdítja a hibák okainak megszüntetését, a hiányosságok megelőzését, a kedvező tapasztalatok elterjesztését; figyelemmel kíséri az ellenőrzéseket követő intézkedéséket;