Berta Tibor - G. Tóth Ilona: Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 15. (Szeged, 2006)

XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok

fellép a mulasztókkal szemben; közreműködik az állami ellenőrzés összehangolásában; vizsgálati tapasztalatai alapján figyelemmel kíséri a gazdálkodás felelősségi rendszerének érvényesülését; figyelemmel kíséri a közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint a panaszok intézését; tapasztalatairól tájékoztatja az illetékes állami szerveket. A törvény ugyanakkor szűkítette is a NEB-ek hatáskörét; egyrészt megszüntette a szakszervezetek feletti ellenőrzés lehetőségét, másrészt a NEB illetéktelenségét kiterjesztette az Országgyűlésre, az Elnöki Tanácsra és a tanácsi testületekre. Az 1968 utáni rendeletek szerint, az ellenőrzések során, a megyei népi ellenőrzési bizottságok kizárólagos hatáskörébe tartozott: a megyei tanács vb. szakigazgatási szerveinek, a városi, járási tanácsok testületeinek ellenőrzése; a minisztériumok, illetve a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt országos hatáskörű szervek megyei, vagy ennél nagyobb tájegységre kiterjedő, területi szerveinek; a szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek megyei hatáskörű szerveinek ellenőrzése. Ezen kívül szabadon dönthetett arról, fenntartja-e saját vizsgálati hatáskörében mindazon vállalatok, intézmények, és egyéb szervek ellenőrzését, amelyeket a KNEB nem tartott meg saját hatáskörében; valamint dönthetett arról, hogy a KNEB hatáskörében maradt vállalatok, intézmények és egyéb szervezetek helyi szerveit, gyáregységeit, üzemeit, telepeit, részlegeit saját maga ellenőrzi-e. Ha nem kívánta őket ellenőrzési jogkörében megtartani, a továbbiakban ez a városi és járási népi ellenőrzési bizottságok feladata lett. A Népi Ellenőrzési Bizottságok testületi létszámát, 1968-ig törvények (V. tvr.), 1968-tól kormányrendeletek határozták meg. így 1957-ben a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökből, 2 elnökhelyettesből és 6 tagból állt. Az 1960. évi 9. tvr. lehetőséget adott a tagok létszámának 8-ra emelésére, és ettől az időponttól fogva a megyei testület 11 tagból állt. A tagokat általában egy-egy tanácsi ciklusra választották meg, az új tanácsi választások után újra kellett őket delegálni. A népi ellenőrzési bizottságok operatív feladataikat szakcsoportok (vagy szakosztályok) működtetésével látták el. 1957-től fogva 4 szakcsoport alakult a megyei népi ellenőrzési bizottságon belül: kereskedelmi, pénzügyi, ipari és mezőgazdasági. Később az újszerű feladatokhoz új szakcsoportok is felállításra kerültek (pl. szociális, kulturális, panaszcsoport). A népi ellenőrzés feladatainak bővülése miatt, a későbbiekben, a szakcsoportokon kívül, egyes községekben népi ellenőri csoportokat is létesítettek. Ezek a csoportok általában a lakossági bejelentések feldolgozását végezték, lakóhelyükön figyelemmel kísérték a társadalmi tulajdon védelmét. Egyes komolyabb komplex, a népgazdaságra, vagy több ágazatra kiterjedő