Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

EGYESÜLETEK SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN

folyamatosan bővült, kinőtték ezt az épületet, így áttették székhelyüket az Oskola és Oroszlán u. sarkán álló Götz János házába. Közben színházi előadásokat szerveztek. A zeneoktatáshoz részvénytársaságot alapítottak. Ez volt a Hangász Egyesület. A palánki kaszinó mintájára szerveztek Réh János és Tary Pál 1837-ben Felsővároson egy Társalkodó Egyesületet mintegy 300 fő taggal. így a városnak két hasonló egyesülete volt, bár jótékonysági céljaik eltértek egymásétól. A szabadságharc ideje alatt, sőt 1857-ig szünetelt a társasági élet. Az első bálát sebesült katonák javára rendezték. Gamperl Alajos közbenjárására sikerült újjáéleszteni a palánki kaszinót a mai Fekete-házban. 1858-ban 257 tagja volt. Később a Takarékpénztár épületében kaptak helyet, míg Pálfy Ferenc elnöklete alatt 1891-ben épült fel a végleges épület, ma a Bartók Béla Művelődési Központ székháza a Vörösmarty u. 3. szám alatt. Több egylet is belépett a kaszinó tagjai sorába, így sokan látogatták a kaszinót és rengeteg rendezvényt tartottak. 1922-ben pincét és benne konyhát nyitottak, hogy az egylet bevételeit növeljék. Azonban a konyhát a kaszinó tagok tagdíjából segélyezték, így a kiadások nőttek csak. A kaszinó működéséről mindössze két alapszabály maradt fenn, az egyik 1873. évből a másik 1924. évi. Az iratokból néhány Szegeden ismert részvényes nevére bukkanhatunk. A két alapszabály Szeged Város Egyesületi Alapszabályok Gyűjteményében található. Terjedelme: 1 doboz 0,01 fm l.d. Iratok 1835-1836 Egyesületi évkönyv 1876 MAGYARORSZÁGI ÉPÍTŐMUNKÁSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (MÉMOSZ) SZEGEDI SZERVEZETÉNEK IRATAI X. 102. 1925-1950 A szegedi építőmunkások szakegylete 1903-ban csatlakozott a Magyarországi Építőmunkások Országos Szakegyletéhez, majd 1904. augusztus 31én a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségéhez. 1904-ben az