Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

MAGYARCSANÁD

MAGYARCSANÁD Magyarcsanád Makótól keletre, 15 km távolságra, a Maros folyó jobb partján helyezkedik el. Nem azonos a középkori Csanáddal. Első okleveles említése 1700-ból való, Ulycsanád néven. Pecsétje 4 évvel későbbről származik, körirata: SIGILLUM COM. CSANADIENSIS. 1714. A pecséten evezős csónak, a túlsó parton őrbódé látható. A község a következő neveken szerepelt 1950-ig: Csanád, Új-Csanád, Magyar- Új-Csanád, Magyar-Csanád, Magyarcsanád. 1700-ban a török által elpusztított Apátfalva mellett, az akkor létrehozott marosi szerb határőrvidék területére telepítettek szerb ajkú lakosokat. 1750. szeptember 20-án oszlatta fel Mária Terézia a szerb határőrséget. Az időközben Apátfalvával szinte összenőtt, szerb lakosok által lakott Új-Csanád a mai község őse. Ettől kezdve közigazgatásilag Csanád megyéhez tartozott. A régi Apátfalva és Új-Csanád területéről az elégedetlen szerbek közül többen elköltöztek, 20-30 család Nagykikindára, mások Oroszországba vándoroltak ki, és Új-Szerbiát alakították meg. A kiköltözött szerbek területére román családokat telepítettek be 1757-ben. 1762-ben a régi Apátfalva elvált a vele szomszédos Csanád kamarai falutól. A magyar lakosok egy része az új Apátfalva községbe települt át. Borovszky Samu, Pesty Frigyes alapján írja, hogy „a csanádi tiszttartóság 1777. szeptember 6-án megengedte: ÚjCsanádról 13 magyar gazda Klárafalván üssön tanyát." A község területét gyakran sújtotta árvíz, ezért 1794-ben a lakosság áttelepült a mai Magyarcsanád helyére. Az 1913. évi szervezési szabályrendelet szerint az 1886: XXII. tc. II. fejezetében megállapított hatósága kiterjed Magyarcsanád községre és Bökény kir. Kincstári telepre, mint csatolt pusztára. Az 1898. évi közigazgatási hatósági felügyeleti jegyzőkönyv szerint Beka puszta mindig Magyar Csanád községhez volt csatolva. Bökény a különböző neveken fordult elő: Békatelep; Beka; Bökénytelep, Magyarcsanádi tanyák; Bökény, Csigapuszta; Bökény, Királyhegy esi ugar, Tanyadűlő; Bökény, Tanyadűlő. A népességről 1785-ből van először adat: 1225 a lakosság száma, az etnikai viszonyokat még nem tüntették fel. Az ez évi lakosságszámot 100%nak véve 1910-ben volt az ehhez képesti növekedés a legnagyobb, 3105 lakos, 253,5%. 1970-től csökkent folyamatosan a lakosság, 1990-ben már csak 1705 lakosa volt, ez az 1785. évihez képest 139,2%.