Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

MAGYARCSANÁD

A község lakossága magyar, román, szerb, német, cigány, szlovák volt, a többi etnikumot egyéb címszóval, összefoglalóan adták meg a népszámlálások. A lakosság etnikai összetételéről 1880-tól van adat. A magyar lakosság száma 1880-ban csak 360 volt, ez folyamatosan növekedett, legtöbb 1949-ben volt, 1707, 1990-ben 1424. 1880-ban román nemzetiségű volt a nem magyar lakosság többsége, 1509, ez folyamatosan emelkedett 1900-ig, elérte az 1788 főt, majd fokozatosan csökkent, 1930-ban már csak 1070, 1990-ben 208. A szerb lakosságnál mindig több volt a román nemzetiségű; a magyar lakosság száma csak 1930-tól volt folyamatosan magasabb a románnál. A szerb lakosok száma 1880-ban 654, 1890-ben elérte a legnagyobb számot, 716, ettől kezdve folyamatosan csökkent, 1990-ben már csak 51 szerb lakos élt a községben. A szerbeket mind a magyar, mind a román lakosság megelőzte számában, a németeknél, a cigányoknál és a szlovákoknál azonban mindig többen voltak. A németek száma 1880-ban volt a legnagyobb, 63, folyamatosan fogytak, 1990-ben már csak 3 német lakos található. A németek csak a cigány és szlovák lakosságnál voltak többen. A cigányok száma 1880-ban 53 volt, 1949-ben 74, 1960-ban 132, 1990ben már csak 11. Szlovák nemzetiségű 1880-ban csak 2 volt, kiugróan megemelkedett 1920-ban, 21, 1960-ban még 13. 1990-ben viszont már csak 2 volt a számuk. Mind a román, mind a szerb lakosok görög keleti vallásúak voltak, 1866tól vált külön a szerb és román egyházközség. Ezenkívül a római katolikus, református, evangélista, izraelita és baptista egyházhoz tartoztak a lakosok. Négy templom épült, román görög keleti, szerb görög keleti, katolikus, református. Temetője van a román, szerb, katolikus, református, cigány és adventista lakosságnak. Az 1882-ben elkészült arad-csanádi vasút a községben épült vasúti hídon vezetett át a Bánságba, 1894-ben pedig a Maroson átvezető közúti híd készült el. A község korábban kisközség, 1895-1950-ig nagyközség volt, 1950-ben egyesítették Apátfalva községgel, ideiglenes neve Apátfalva volt, 1951-tő az egyesített község új neve Csanád volt; 1954-től Magyarcsanád néven ismét önálló község.