Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

KISTELEK

A telepítés 1775-76-ban zajlott le és 1778 végétől 101 jobbágy, 19 házas zsellér és 3 hazátlan zsellér telepedett meg Kisteleken. A telepesek zömmel a Pest megyei Tápióságból, a Jászságból, Heves, Nógrád (szlovákok is) megyéből és a szegedi szállásokról érkeztek. Kistelek kettős irányítás alatt állott, mégpedig Csongrád vármegye és Szeged irányítása alatt, ami már a kezdetekben vitákat váltott ki a két törvényhatóság között. A Helytartótanács döntése értelmében a felügyeleti jog és a közterhek kivetése a vármegyét, míg a földesúri és az abból származó jövedelmek a várost illették meg. Kistelek járandóságokkal és szolgáltatásokkal tartozott földesurának (Szeged). A jobbágyok kötelmeit 1838-ig a gazdasági évenként kötött szerződések tartalmazták, és ugyanekkor választották meg a községi elöljáróságot is. A kisteleki jobbágyok úrbéri szolgáltatásaik nagyobb részét pénzzel megváltották Szeged városától. A robotnak csak kisebb részét kellett ledolgozniuk és azt a földesúr közhasznú célra: erdőtelepítésre fordította. A község irányítását a város tiszttartója útján gyakorolta, a község közvetlen irányítása pedig az elöljáróság feladatkörébe tartozott. A népesség rohamosan gyarapodott: 1784-ben 249 családban 1303 személy élt Kisteleken 1828-ig pedig megkétszereződött a lakosság (2606 fő). A község szerepének növekedését mutatja, hogy 1874 és 1878 között járási székhely volt. 1881-ben a közigazgatási ügyek ellátására Kistelekhez csatolták a Kecskemét város birtokában lévő Felső-Pusztaszert. Ez az állapot 1934-ig tartott, amikor a gyarapodó lakosságú Felső-Pusztaszert önálló községgé nyilvánították. A lakosság száma az 1949-es népszámlálási adatok szerint 9039 fő volt. Kistelek közigazgatásilag kezdetekben a Csongrádi, majd a Tiszáninneni járásba tartozott. 1945 és 1950 között pedig ideiglenes jelleggel Szegedhez tartozott („Nagyszeged"). A község 1989-ben városi rangot kapott. KISTELEK KÖZSÉG IRATAI V. 260. 1878-1949 Az Önkormányzati iratok (a. állag) hiányosan kerültek levéltári kezelésbe. A képviselő-testületi jegyzőkönyvek közül hiányoznak az 1880. és az 1911-1920. évi jegyzőkönyvek. Kutatásuk átnézéssel lehetséges. A Közigazgatási iratok (b. állag) csak 1944-től maradtak fenn. A segédletek itt is hiányosan kerültek levéltári kezelésbe.