Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

KISZOMBOR

Az Adó- és pénzügyi iratok (c. állag) állaga két kötetből áll. Kutatása átnézéssel lehetséges. A Kataszteri birtokívek (d. állag) keletkezési évét (éveit) pontosan nem tudtuk meghatározni. Terjedelme: 19 doboz, 3 csomó, 7 kötet 2,73 fm Raktári elhelyezése: CsML, Szeged. a. Önkormányzati iratok 0,24 fm 1878-1944 1-2. d. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek 1878-1944 b. Közigazgatási iratok 2,25 fm 1944-1949 1-17. d. Iratok 1944-1949 18-21. k. Iktatókönyv 1946-1949 22. k. Mutatókönyv 1947 c. Adó- és pénzügyi iratok 0,07 fm 1946-1947 1. k. Adófőkönyv é. n. 2. k. Kistelek költségvetése 1946-1947 d. Kataszteri birtokívek 0,17 fm é. n. 1-3. cs. Birtokívek é. n. KISZOMBOR Kiszombor a Maros folyó bal partján fekszik, Makótól délnyugatra, 5 km-re a szegedi, nagy szentmiklósi, makói és óbébai útak találkozásánál. A község délnyugati részén feltárt régészeti leletek szerint a térség már i. e. 500-ban lakott volt. A település első okleveles említése 1247-ből ismert Zumbur alakban. (Az oklevél Zombort Ladány határos birtokaként említi.) A középkorban Kiszombor a Csanád nemzetség ősi birtokaként szerepel Sombur, Zombor, Szombor, Sombor, Zambor névváltozatokban. 1334-ben mint egyházas hely szerepel az írásokban. A 14. században ezt a területet a Telegdyek osztották fel. Ekkor a falu, a hozzátartozó erdővel együtt, Tamás érseknek és öccsének, Kelemennek jutott. Kelemen utódai kastélyt építettek Zomborban és itt telepedtek le. A családnak ez az ága felvette a Zombori