Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

KISTELEK

Nyilvántartások 0,27 fm 1851-1947 1. k. Birtokbevallási jegyzőkönyv 1851 2. k. Birtokbevallási jegyzőkönyv mutatókönyve 1851 3-4. k. Számadási főkönyv 1928; 1943 5. k. Földigénylő felosztási földkönyv 1899 6. k. Pénztárnapló 1926-1947 7. k. Védett birtokok tulajdonosait terhelő adóhátralékok főkönyve 1934-1936 8-9. k. Közmunka főkönyv 1943-1944 10. k. Jövedelmi és vagyonkivetési lajstrom 1929 11. k. Házadó kivetési lajstrom 1943 12. k. Függelék főkönyv 1939 13. k. Terménybeszolgáltatási napló 1940 14-15. k. Pénztári főnapló 1942-1943 16. k. Kiosztási földkönyv 1942 17-19. k. Marhalevelek jegyzőkönyvei 1860-1867 20-22. k. Marhalevél iktatókönyvek 1941-1946 23. k. Dorozsma bírójának keresete a közbirtokosság tagjai ellen 1903 KISTELEK Kistelek a Kiskunság délkeleti részén, Szegedtől és Kiskunfélegyházától egyenlő távolságra, a Tiszától 15 km-re fekszik. A Kistelek környéki ásatások bizonyítják, hogy a település határa a rézkor óta, rövidebb-hosszabb ideig, több népnek is otthont adott. A középkori Kistelek helyét nem ismerjük, de bizonyos, hogy templomos hely volt. A templom a török alatt elpusztult. Első említése 1701-ből ismert (Kis Telyek). 1702-ben a kun pusztákkal együtt elzálogosították a Német Lovagrendnek. Végül a szegediek követelésére 1731-ben a Király Kisteleket, több más pusztával együtt Szeged városának adományozta. A Helytartótanács 1774ben utasította Szegedet, hogy Kistelek pusztán 100 jobbágy teleknek megfelelő földet hasítson ki és a pusztát népesítse be. Az új falu helyét az 1720-ban már létező postaállomástól és csárdától kissé északabbra jelölték ki.