Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

BEVEZETŐ

képviselő-testület választotta az elöljáróságot és a segéd. És kezelőszemélyzet tagjait. Kiterjesztette az 1886. évi XXVI. tc. az élethossziglan megválasztott elöljárósági tisztségeket: kis- és nagyközségekben a jegyzők mellett az orvosokra, a rendezett tanácsú városokban ezeken kívül a segéd- és kezelőszemélyzet tagjaira. Újdonság volt, hogy a rendezett tanácsú városok rendőrkapitányait a főispán nevezte ki élethossziglan. A rendőrkapitányok nem vehettek részt a város pénzügyeit, javadalmait, vagyonát és gazdászatát érintő ügyek tanács általi intézésében. A törvény felhatalmazta a belügyminisztert, hogy hivatali és szolgálati viszonyukat a városokkal és a megyei törvényhatósággal szemben is a törvények keretén belül szabályrendelet útján rendezze. A körorvos választására, illetményeire és lakhelyére nézve az 1876: XIV. tc. rendelkezett. A községek háztartásáról is részletesen szól mind a két törvény, ezek ismertetésétől most eltekintünk. A községek átalakulásának útját mind a két törvény nyitva hagyta: Kisközség nagyközséggé, nagyközség rendezett tanácsúvá átalakulását — a feltételek teljesítése esetén — a megyei törvényhatósághoz benyújtott kérelem, s annak meghallgatása után a belügyminiszter engedélyezhette, illetve nem tagadhatta meg. Rendezett tanácsú város törvényhatósággá átalakulását a törvényhozás engedte meg. Fordított irányban is (városból nagyközség stb.) ugyanezek engedélyezték az átalakulást, valamint a területi átcsatolásokat is. A község- és egyéb helynevekről az 1898: IV. tc. rendelkezett. Minden községnek csak egy hivatalos neve lehet. Többféle elnevezéssel bíró községek hivatalos nevének kijelölése, azonos elnevezésű községeknek előnévvel vagy új névvel ellátása, újonnan alakult községek elnevezése, a községek nevének megváltoztatása, a hivatalos községnevek helyesírásának megállapítása a belügyminiszter hatásköre volt. 1925-ben az újabb akadémiai helyesírás szerint való megállapításáról a 113.850/925. B. M. rendelet intézkedett. A községi nevek változásának nyilvántartása céljából a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatalnak kellett állandó országos törzskönyvet vezetni, amelynek felügyeletét és ellenőrzését az Országos községi törzskönyv-bizottság látta el. Hivatalos iratokban, pecséteken, bélyegzőkön, jelzőtáblákon stb. kizárólag a község hivatalos nevét lehetett használni. Az 1929: XXX. tc. 1930. évi kiadásában a törvény elé fűzött magyarázat szerint: a községekre nézve ez a törvény nem hoz mélyrehatóbb átalakulást,