Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

BEVEZETŐ

csupán az aktív és passzív választójog terén beállt változások következtében szükséges módosításokra terjeszkedik ki, a kevésbé sürgős változtatásokat fenntartva az új községi törvény előkészítésének során. E törvény életbelépésétől kezdve a rendezett tanácsú várososok a megyei város nevet viselik. A képviselő-testület létszáma 60-120 között lehetett; a képviselő-testület állapította meg szabályrendelettel a tagok pontos létszámát, mintegy 400 lakosra egy képviselő-testületi tagot számolva. Azokban az ügyekben, amelyek eddig törvény vagy szabályrendelet értelmében a rendezett tanácsú városi tanács intézkedő (határozó) hatáskörébe tartoztak, ettől kezdve a polgármester egyéni hatóságként intézkedik és határoz. 1945 és 1950 között a községi közigazgatás szervezete és felépítése lényegében változatlan maradt a Horthy-korszakhoz képest. Annyi módosulás történt, hogy a képviselő-testületben a virilizmus intézményét eltörölték, és a koalíciós pártok valamint a szakszervezetek delegáltak tagokat a testületbe. 1948 és 1950 között már igen erősen megfigyelhető, hogy a községi önkormányzatiság hatásköre egyre inkább leszűkült. Az állami centralizáció a községi közigazgatásban is érvényesült. A repertóriumban a mai Csongrád megye területén található 42 község (körjegyzőség, nagyközség, rendezett tanácsú város) levéltárát tekintjük át. (Természetesen csak azok a községek kerültek jelen kötetbe, amelyek iratanyaga levéltárunk őrizetében megtalálhatók. A XXII. fondcsoportba csak az 1945 és 1950 között alakult községeket soroltuk be.)