Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

BEVEZETŐ

akadályoztatás eseteiben lehet visszautasítani, s a megválasztott község-lakos 400 forintig terjedhető büntetés súlya alatt legalább egy évig viselni tartozik hivatalát." Az 1871. évi XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseit az 1876. évi V. törvénycikk módosította: a községi illetőségről, és községi kötelékbe tartozásról, önálló puszták más községhez csatolását szabályozta, a községi jegyzők és az elöljáróság tagjai elleni fegyelmi eljárásról rendelkezett, újra szabályozta a községi adók kivetését, városokban a pótadó, illeték, helypénz, vám, és új adónemek kivetését engedélyezte, lehetővé tette a községi lakosok kézi- és szekeres munkára kötelezését, intézkedett közveszély esetén az előbbi felhasználásáról, a községek átalakulásának módját szabályozta, és lehetővé tette községek egyesülését. Az 1871. XVIII. törvénycikk helyébe az 1886. évi XXII. törvénycikk lépett. Csak az előző törvényhez képesti változásokat tekintjük át. Községek esetében a tűz- és közrendőrség mellett a mezei rendőrségi feladatok ellátását is előírta; ezzel ellentétben rendezett tanácsú városok esetében 1871-ben még mezei rendőrségi feladatok is szerepeltek, ez 1886-ban megszűnt. 1871 után törvények szabályozták az árva- és gyámhatósági ügyek intézését. Az 1871. évi községi törvénnyel ellentétben az 1886. évi községi törvény a nagyközségek és rendezett tanácsú városok esetében összevontan tárgyalja a gyámhatósági ügyek ellátását, amennyiben a nagyközség gyámhatósági jogkörrel rendelkezett; a 23. § csak utalt rá, hogy ezeket a feladatokat az 1877: XX.; az 1885.; VI. és az 1886.; VII. törvénycikkek értelmében látták el, a városokhoz hasonlóan. A csak a törvényhatóság jóváhagyása után végrehajtható határozatok közé felvették: az erdővagyon szerzése, elidegenítése és kezelése ügyében az 1879: XXXI. tc. és a kapcsolódó kormányrendeletek az irányadók. A szabályrendeletekről rendelkező §-ba beemelték: A kihágási ügyekben hozandó szabályrendeletekre nézve az 1879: XL. tc. rendelkezései szerint kell eljárni. Az 1871. évi rendelkezéssel szemben, ha a törvényhatóság egy szabályrendeletről a legközelebbi közgyűlésen nem nyilatkozott, és így helybenhagyottnak minősült, és végrehajtható volt, 1886-tól, ha később bebizonyosodna, hogy törvénybe ütközött vagy nem felel meg rendeltetésének a szabályrendelet, a község meghallgatása után, bármikor megsemmisíthette, de meg-