Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

— megfogadta és felügyelte a város csőszeit és pásztorait; — haszonbérbe adta a város földjeit és épületeit; — gondoskodott a hajóhíd és a komp működéséről (a városnak a Tisza balpartján is voltak földjei); — a befolyt pénzeket a tőkegazda befizette a gazdasági pénztárba, ahonnan a házipénztárba került; Az ülésekről kéthasábos jegyzőkönyvet vettek fel, néhány iratot becsatoltak és belehajtottak. 1864-ig az évtől függetlenül folyamatosan sorszámozták az ügyeket, 1865-ben és 1866-ban évenként újrakezdve. Igen hiányosan maradtak meg. A fondképzőnek sem jogelődje, sem jogutódja nem volt. 1 doboz 0.12 fm 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok 1860—1866 Az 1861. évi hiányzik. CSONGRÁD VÁROS, 1880—1923-IG NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK IRATAI (V. B 71.) 1872-1944 A községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc. IV. és V. fejezete szerint a község (rendezett tanácsú város, nagyközség, kisközség) az önkormányzat jogát képviselő-testülete által gyakorolja. A képviselőtestület fele a közönség által választottakból, fele a legtöbb egyenes állami adót fizető lakosokból (virilisek) áll, minden 100 lélek után válasz-, tanak egy képviselőt, a testület összes száma 200-nál több nem lehet. A képviselő-testület megbízatása hat évre szól, a virilisek névsorát évenként kell felülvizsgálni, a választott képviselők fele helyett háromévenként újat kell választaniuk az országgyűlési képviselő-választásra jogosult polgároknak. A közgyűlés elnöke a rendezett tanácsú városokban a polgármester. A közgyűlések számát és ügyrendjét a község szabályrendelettel állapítja meg, a számadások megvizsgálására és a költségvetés elkészítésére minden tavasszal, ill. ősszel közgyűlést kell összehívni. A képviselők egynegyed részének kívánságára rendkívüli közgyűlést kell tartani. A vitatott kérdésben a többség szavazata dönt. Egyes minősített község-