Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

gazdálkodási kérdésekben az elnök név szerinti szavazást rendel el. A képviselő-testület határozatait az elöljáróság (a tanács) hajtja végre. A község a belügyeiben határoz és szabályrendeleteket alkot, ezeket végrehajtja, rendelkezik a község vagyona felett, községi adót vet ki és hajt be, gondoskodik a községi utakról, iskolákról és intézményekről, kezeli a tűz- és közrendőrséget és a szegényügyet. A rendezett tanácsú városokban a felsoroltakon kívül kezeli a piaci, mezei, hegyi, vásári, építészeti és közegészségügyi rendőrséget, gyakorolja az árva- és gyámhatóságot, eljár az ipar- és cselédügyekben. Egyes minősített gazdasági kérdésekben a határozat végrehajtásához a törvényhatóság (vármegye) jóváhagyása szükséges. A községi önkormányzatot a képviselő-testület részben közvetlenül, részben az általa létrehozott elöljáróság, hivatalok, valamint az általa választott és kinevezett bizottságok, tisztviselők és alkalmazottak útján gyakorolta, a tisztviselők működését a tagjaiból választott számonkérő szék ellenőrizte. Külön fejezet szabályozta a képviselők felelősségét. A képviselő-testület tagjai egyetemlegesen voltak felelősek. Az egyes tisztviselők elleni vizsgálatot a képviselő-testület vagy a polgármester rendelhette el, amely az érintett tisztviselő állásából való felfüggesztésével járhatott együtt. A törvény részletesen szabályozta a községi vagyonkezelést, az éves költségvetés készítését, amelyet a közgyűlés állapított meg, és a törvényhatóság hagyott jóvá. Az 1886: XXII. tc. az elsoroltak tekintetében nem hozott változást. Az 1919. évi Tanácsköztársaság idején a képviselő-testületek helyett városi és községi tanácsokat választottak. A proletárdiktatúra leverése után újra a képviselő-testületek lettek a községi önkormányzat letéteményesei. A közigazgatás rendjéről szóló 1929: XXX. tc. újjászervezte a törvényhatósági és a községi igazgatást (I., ill. II. fejezet). A rendezett tanácsú városokat megyei városnak nevezte el, a képviselő-testület létszámát 60—120-ig állapította meg. Meghagyta a virilizmust, a választásokra nézve az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925: XXVI. tc. alkalmazását rendelte el. Új szabályrendelet készítését és a képviselő-testület haladéktalan újjáalakítását is előírta. Az 1944—1945. évi felszabadulás után a képviselő-testületek más összetételben szerveződtek újjá.