Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

javaslatait, s november 4-én kelt leiratában kinevezte a községi választmányi tagokat. A csongrádi községi választmány 1851. november 23-án kezdte meg működését, és 1861. január 13-áig folytatta. A választmány rendtartásában előírt négy ülésnél évente mindig többet tartottak. Az ülésekről kéthasábos jegyzőkönyvet vettek fel, ezekben a tárgyakat folyamatosan sorszámozták a választmány alakuló ülésétől a záróülésig 1—556-ig. Az iratokat belehajtották a jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyveket fel kellett terjeszteni a megyehatósághoz.'Az iratokon a tanács (V. B 42.) központi iktatószáma mellett a választmányi jegyzőkönyvi szám is szerepel. Az 1851—1853. évi iratok fénymásolatok a szentesi IV. B 151. megy efőnöki fondból, az 1854—1856. éviek hiányoznak. A fondképzőnek sem irathagyományozó jogelődje, sem jogutódja nincs. 1 doboz 0,13 fm l.d. Jegyzőkönyvek és iratok 1851—1853 1857-1861 CSONGRÁD VÁROS, 1865—1872-IG NAGYKÖZSÉG GAZDASÁGI BIZOTTMÁNYÁNAK IRATAI (V. B 50.) 1860-1866 A csongrádi gazdasági bizottmány nem államilag szervezett testület. Azonos neve ellenére nem a szentesihez hasonló ok (ti. a feloszlott képviselő-testület pótlása) hozta létre. Sem alakuló, sem záró ülésének jegyzőkönyve nem maradt fenn, létrehozásának körülményeit nem sikerült földeríteni, működési szabályzata sincs. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a város saját kezelésben tartott vagyonát kezelte. A bizottság 12 tagból állott, elnöke a polgármester volt. Rendszertelenül ülésezett: amikor szükség volt rá. Az ügyeket rendszerint a tőkegazda (városgazda) vagy a tárgyban kiküldött bizottság terjesztette elő, a bizottmány pedig hatóságként hozott határozatot. A jegyzőkönyvekből kitűnően a következő ügyekben tevékenykedett: — szabályozta a kaszálók, rétek, csordajárások, árterek rendjét; — gondoskodott a város méneséről, bikáiról, egyéb állatairól;