Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

Csongrád város és levéltára

CSONGRÁD VÁROS ÉS LEVÉLTÁRA Csongrád (Ceraigrad) neve 1071-ben jelenik meg először egy oklevélben. A földvár valószínűleg a honfoglalás előtt épült a Tisza-kanyarban, a folyó jobb partján. A honfoglalás után nemzetségi birtok, az államalapításkor királyi vár lett, esperességi, majd főesperességi központ. 1154-ben „nagy és virágzó város, vásárokkal... " A tatárjárás elpusztította. Utána az új megyeközpont, Szeged tartozéka lett, királyi falu. A 15. sz. közepétől különféle magánbirtokosok földesúri faluja volt. Mohács után váltakozva Szapolyai János, ill. Habsburg Ferdinánd országrészéhez tartozott birtokosainak pártállása szerint. 1542-ben török uralom alá került. Előbb a szegedi, aztán a szolnoki szandzsákban a csongrádi náhije központja volt. A várban török helyőrség állomásozott. 1595-ben teljesen elpusztult, majd a 17. században újjáépült. A lakosság adót fizetett a töröknek, a királyi Magyarországnak, a váci püspöknek és magyar földesurainak is. 1550-ben faluként, 1559-ben, 1561—64-ben és 1578-ban mezővárosként, 1647-ben faluként, 1665ben mezővárosként említik magyar, ill. török források. 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. 1693-ban kamarai mezővárosnak nevezték. Minthogy magyar birtokos családok nem tudták igazolni tulajdonjogukat, Csongrád városa a kincstáré lett, és a szegedi prefektúra alá tartozott. 1697-ben Leopold von Schlick császári tábornok kapta meg zálogbirtokul, majd 1702-ben földesúri birtokul. Ekkor már faluként említették, 1712-ben — és ettől kezdve a feudális korban végig — földesúri mezőváros volt. A századforduló táján a lakosság létszáma — a betelepült délszlávokkal együtt — kb. 2000 lehetett. Schlick földesurasága idején — minthogy a generális nem gazdálkodott ezen a birtokán — csongrádi jobbágyai telkenként 1 Ft taksával megváltottak minden úrbéres szolgálmányt, tetszőleg foglalhattak és művelhettek földet a határban, szabadon költözhettek, s hihetőleg a legnagyobb szabadságot élvezték belső önkormányzatukban. 1722-ben gr. Károlyi Sándor megvásárolta a csongrádi Schlick-birtokot is, és kialakította a hódmezővásárhely—csongrádi uradalmat. Gr. Károlyi Sándor 1741-ben átengedte alföldi birtokait Ferenc fiának, majd az ő halála után (1758) unokája, Antal örökölte a Csongrád—vásárhelyi uradalmat. Ő 1791-ben hunyt el. Fia, József gróf halála (1803) után özvegye, gr. Waldstein-Wartenberg Erzsébet feleségül