Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

Csongrád város és levéltára

ment gr. Keglevich Ágostonhoz. A kiskorú gr. Károlyi István, Lajos és György vagyonát előbb az özvegy, majd elhunyta (1813) után néhány hónapig Ágoston gróf kezelte. Az ő halála után Erzsébet grófné fivére, gr. Waldstein-Wartenberg Emánuel vállalta az ifjú grófok gyámságát és birtokaik igazgatását. A Károlyi grófok között 1827-ben került sor a nagy birtokosztályra. Csongrád a hozzá tartozó pusztákkal együtt teljes egészében István grófé lett. A Károlyiak földesurasága idején Csongrád betagozódott a kései feudalizmus rendjébe. Az alföldi birtokok közös kormányzóságának alárendelve Csongrádon tiszttartóság működött, majorságokat szerveztek, szerződésekkel szabályozták az úrbéres szolgálmányokat, korlátozták a városi önkormányzatot. 1724-től ítélkezett a földesúri úriszék. Az 1767. évi úrbéri rendelet szerint készült 1772. évi urbárium és az 1836. évi úrbéres törvények pontosan és aprólékosan meghatározták Csongrád életét. 1723-ban Csongrád vármegye, 1760ban azon belül a tiszáninneni járás, az 1770-es évektől a járásban a csongrádi kerület része lett. 1747-ben a város 4 vásár tartására nyert jogot Mária Teréziától. Tulajdonképpen ezzel lett igazi mezőváros. 1828-ban kb. 11 500 lakosa volt. 1847-ben örökváltsági szerződés köttetett a város és földesura, István gróf között, amely azonban az 1848-as forradalmi átalakulás miatt már nem lépett érvénybe. Az 1848/49-es forradalom idején Csongrádon is létrejöttek azok a testületek, hivatalok és tisztségek, amelyek a nemzeti erőfeszítés ideiglenes és alkalmi eszközei voltak, (közcsendi választmány, teljhatalmú népfelkelési biztos stb.) A város saját képviselőt választhatott és küldhetett 1848 nyarán az első népképviseleti országgyűlésbe Klauzál Gábor személyében. Rendezett tanácsú városi jogállást azonban csak 1849 tavaszán kapott, s csak júliusban építette föl az ennek megfelelő közigazgatási szervezetet, amely a hónap végén meg is szűnt az osztrákok bevonulása miatt. Ekkor kb. 16 000 lakosa volt. Az abszolutizmus kinevezett testületekkel és hivatalnokokkal érvényesítette akaratát. A város továbbra is a járási főszolgabírón keresztül érintkezett a megyehatósággal. 1861-ben rövid időre helyreállt az alkotmányos rend, s Csongrád rendezett tanácsú város lett választott képviselő-testülettel, tanáccsal, polgármesterrel és fizetett szaktisztviselőkkel, sőt létrehozta első folyamodású törvényszékét is. 1865-ben azonban — Hódmezővásárhellyel és Szentessel együtt — visszaminősítették nagyközséggé, s csak 1872-ben nyerte vissza rendezett tanácsú városi jogállását, és az 1871: XVIII. tc. szerint rendezkedett be. A bíráskodást a