Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

Sándor királyi biztos adott ki utasítást, valószínűleg ő rendelte el a felállítását is. Az árvabizottmány elnöke egy tanácsnok volt, tagjai a tiszti főügyész, a jegyző, az ülnökök, az árvák atyja, választott polgárok, a szószóló és az albírók (róluk bővebben a Szeged Város Albíróságainak iratai című fond ismertetőjében lesz szó). A bizottmánynak kéthetenként, de legalább havonta egyszer üléseznie kellett. 1847-ben elhatározták, hogy minden hónap első hétfőjén tartanak ülést. Az ülésekről jegyzőkönyvet vezettek, amelyet a tanácsülésen felolvastak. Az árvabizottmány feladata volt általában az árvaügyek intézése, többek között az árvák vagyonának az összeírása és nyilvántartása, az ingatlanaikra vonatkozó bérleti, adásvételi szerződések jóváhagyása, az árvák életkörülményeinek, az árvatár számadásainak ellenőrzése. A pénztárból csak a bizottmány engedélyével lehetett pénzt kiadni az árváknak. A bizottmány jegyzőkönyvei kevés hiánnyal maradtak fenn. A tárgyakat nem minden esetben számozták. Az iratok nagyon hiányosan maradtak fenn, legnagyobb részén polgári törvényszéki számok is találhatók, mivel a törvényszék utalta az ügyeket a bizottmány elé. A jegyzőkönyvek és iratok magyar nyelvűek, kutatásuk átnézéssel lehetséges. Terjedelme: 4 doboz 0.48 fm 1-2. d. Jegyzőkönyvek 1826—1848 3-4. d. Iratok 1826-1830 1846-1848 SZEGED VÁROS EGÉSZSÉGRE ÜGYELŐ ÁLLANDÓ BIZOTTMÁNYÁNAK IRATAI IV. A. 1007. 1831 1831-ben a nádori körlevelek nyomán is lépéseket tettek a kolera (epemirigy) elterjedésének megakadályozására. Ennek egyik része volt az Egészségre ügyelő állandó bizottmány (küldöttség, biztosság) felállítása. Elnöke Kiss József főbíró lett, tagjai pedig Klauzál Gábor táblabíró, Szluha Ferenc, Petrovics János, Kraller Miklós tanácsnokok, Petrovics István al-