Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

jegyző, Sperlágh András orvos és Baurnfeind Ferdinánd senior. A bizottmány július 6-án tartotta első ülését. Ekkor elrendelték a város körülárkolását, az árok mentén 200 lépésenként őrházakat állítottak fel 2-2 őrrel. A városba csak a gyevi, budai és szabadkai kapun, valamint a hídon lehetett bejutni. Ezeken kívül még további intézkedéseket tettek a járvány terjedésének megakadályozására. A bizottmány nem sokkal a járvány megszűnése után befejezte működését. Utolsó ülését szeptember 17-én tartotta. A fond a bizottmány jegyzőkönyveiből és irataiból áll. A jegyzőkönyvben a tárgyakat nem számozták, így az iratokon nincs bizottmányi szám. A jegyzőkönyvek keletkezési, az iratok érkezési sorrendben vannak elhelyezve. A fond kutatása átnézéssel és feltáró cédulák segítségével történhet. Terjedelem: 2 doboz 0.26 fm 1. d. Jegyzőkönyvek 1831 A feudalizmus időszakában a közigazgatás és az igazságszolgáltatás nem különült el egymástól. így a törvénykezést is ugyanaz a testület, a tanács (magistratus, senatus) látta el, mint a közigazgatást. A tanács a jogszolgáltatási feladatait külön ülésen, a törvényszéken látta el. A törvényszéken a bíró (főbíró) elnökölt, a tanácsnokok pedig ülnökként vettek részt rajta. A bűnfenyítő törvényszéken a vádat a tiszti ügyész képviselte. A kisebb rendészeti és kihágási ügyek kivételével valamennyi per a városi törvényszéken indult. A törvénykezést a magistratus két (bűnfenyítő, polgári), vagy három (fenyítő, büntető, polgári) tanácsban végezte. Mivel a városok egy része pallosjoggal is rendelkezett, halálos ítéletet is hozhattak. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás elválasztására II. József tett kísérletet, de halála után a korábbi rend állt vissza. Ebben az időszakban a 2 Iratok d. Iratok 1831. VII. 1831. VIII-IX. SZEGED VÁROS TÖRVÉNYKEZÉSI IRATAI