Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

c. A Választókerületek választási iratai 1-4. d. A Választási bizottság 0,48fm 1920-1941 jegyzőkönyvei szavazási jegyzőkönyvek, rovatos ívek, ajánlási ívek 1920-1941 d. Képviselőválasztási névjegyzékek 1-42. d. Állandó és ideiglenes névjegyzékek Kihagyottak névjegyzékei 5,04 fm 1872—1944 1872-1944 SZEGED VÁROS TÖRVÉNYKEZÉSI IRATAI A forradalom és szabadságharc időszakában a törvénykezési szervezetben annyi változás történt, hogy az igazságszolgáltatás felügyeletét a megszűnt kancellária helyett az igazságügyi minisztérium látta el, továbbá az 1848. évi IX. tc. 4. §-a és a XI. tc. alapján megszűnt úriszékek feladatait a rendes bíróságok látták el. Az 1848. évi III. tc. 27. §-a kimondta, hogy további rendeletig az addigi törvényszékek tartandók fenn. A bíróságok munkájuk során a korábbi gyakorlatot követték. A tervezett esküdtbíráskodás bevezetésére nem került sor. A szabadságharc bukása után „A Magyarországon behozandó ideiglenes bírósági szerkezetet és per-rendtartást tárgyazó" rendeletet Haynau 1849. november 10-én tette közzé. A rendelet szerint Magyarországon legfőbb törvényszéket, kerületi főtörvényszékeket, megyei törvényszékeket és járásbíróságokat kell felállítani, tehát városi törvényszékeket nem. Az új bíróságok a szervezési nehézségek miatt azonban csak 1850 nyarán-őszén kezdték meg működésüket, így addig vagy a korábbi bíróságok tevékenykedtek tovább, vagy újak alakultak, de tevékenységükben a korábbi gyakorlatot alkalmazták. Az új rendszer alapvetően különbözött a korábbitól (a közigazgatás és igazságszolgáltatás csaknem teljes szétválasztása, az igazságszolgáltatás államosítása és a bíróságoktól független ügyészi szervezet megszervezése).