Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

törvényhatósági bizottság 1919. januárban ült össze utoljára, a Néptanács március 12-ig működött. A Szegeden csak rövid ideig fennállt Tanácsköztársaság bukása után ismét a törvényhatósági bizottság ült össze. Az 1929. évi közigazgatási reform a város önkormányzatát is érintette; a XXX/1929. évi tc. megváltoztatta a törvényhatósági bizottság összetételét; ezentúl nem a „nyers virilizmus" alapján kerültek be a legtöbb adót fizetők, hanem az adóhivatal által elkészített lista alapján a törvényhatósági bizottság teljes létszámának 1/3 részét jelentő számú képviselőt választották e lista alapján; a képviselők 1/3 részét az összes választásra jogosult közül választották; 1/3 részét az érdekképviselet címén választott képviselők alkották; ezen kívül bizonyos számú örökös tag választására is sor került. Újabb változás csak 1945-ben következett be a törvényhatósági bizottság összetételében. Az 1870. évi XLII. tc. a törvényhatósági hatáskör hármas felosztását léptette életbe. Megkülönböztetett önkormányzati hatáskört, ennek alapján saját belügyeiben önállóan határozhatott, intézkedhetett, szabályrendeleteket alkothatott, tisztviselőit általában választhatta, saját költségvetése alapján teremthette elő, és fedezhette az önkormányzat és közigazgatás költségeit. Második hatáskörként az államigazgatás közvetítését jelölte meg a törvény; s végül a hatáskör harmadik részeként lehetőséget adott a törvény, hogy olyan országos ügyekkel is foglalkozzon, amelyben nem mint az állami akarat végrehajtója (Id. második funkció) szerepel, hanem saját állásfoglalását közli a kormánnyal és a többi törvényhatósággal. A törvényhatóságnak testületi és egyedi szervei voltak. A törvényhatósági bizottság plenáris ülését közgyűlésnek hívták, ezen az ülésen gyakorolta mind a három hatáskörbe eső tevékenységét. Azokat az ügyeket, amelyeket a törvény a törvényhatósági bizottság által elintézendőnek deklarált, sem küldöttségeire, sem tisztviselőire nem ruházhatta át. A közgyűlés ellenőrizte a törvényhatóság területén a törvényhatósági szervek által, vagy közreműködésükkel elintézett olyan ügyeket, amelyekben nem a közgyűlést illette a döntés joga; véleményezhette, vagy törvény által kötelezve véleményezte a teendő intézkedést; a törvényhatóság területére szabályrendeleteket alkothatott, meghatározott esetekben köteles is volt alkotni; gyakorolta a kérelmezési, levelezési és felírási jogot; a törvényhatóság vagyonára, szervezetére vonatkozó és fegyelmi ügyekben intézkedett. Az 1929. évi XXX. tc. a közgyűlés mellett kisgyűlés felállítását írta elő.