Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

Tagjai között szerepeltek a város legfontosabb tisztviselői, valamint 1/4 részben a főispán által kinevezett, 3/4 részben a közgyűlés által, a közgyűlés tagjai közül választott képviselők. A törvény a 3/4 rész, választott tagok összetételét is meghatározta: egyrészt helyet kellett kapniuk a legtöbb adót fizetők címén és az érdekképviselet címén választott, valamint az összes választójoggal rendelkezők közül választott képviselőknek. A törvényhatóság egészére vonatkozó ügyekben való döntés és intézkedés joga továbbra is a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A kisgyűlés első és másodfokon intézkedett a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó ügyekben, valamint előkészítette a közgyűlés elé terjesztendő ügyeket. Az önkormányzat e két legfontosabb szerve újabb módosítás nélkül a német megszállásig működött. SZEGED VÁROS NÉPGYÚLÉSÉNEK. ÁLLANDÓ BIZOTTMÁNYÁNAK ÉS KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI IV. B. 1101. 1848-1849 Az 1848. március 18-án összeült Népgyűlés hatáskörét a bevezetőben ismertettük. A népgyűlés működéséről a Szeged Város Népgvúlésének iratai (a. állag) maradt femi. Megtalálhatók benne a Kossuth Lajoshoz, Deák Ferenchez, az uralkodóhoz, a nádorhoz s az egyes miniszterekhez intézett feliratok, s az országgyűlési követek által leküldött követjelentések (ezekhez mellékelték az 1848. évi törvények nyomtatott másolatait). A jegyzőkönyvek lapjait folyamatosan sorszámozták. Az Állandó Bizottmány iratai (b. állag). A március 18-án megválasztott Állandó Bizottmány gondoskodott a császári jelvények eltüntetéséről a középületek faláról, a magyar címer kihelyezéséről, szervezte a polgárőrséget, az önkéntesek számára fegyvert igyekezett szerezni; minden ülésen beszámolt a közrend, személy- és vagyonbiztonság állapotáról. Az üléseken jegyzőkönyvet vettek fel, az ügyeket folyamatosan számozták. Utolsó ülését 1848. április 23-án tartotta. Szeged Város Közgyűlésének jegyzőkönyvei (c. állag). Az 1848. évi XXIII. tc. alapján felállított közgyűlés önállóan intézkedett a város belügyeiben. Fontos feladata volt a szabadságharcban részt vevő nemzetőrök kiállítása és a sebesültek ellátásának megszervezése is. A közgyűlés saját kebeléből bizottmányokat választott: Gazdászi szék (a város gazdasági