Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

A Tisza-hídi biztos állását 1867. május 15-én szüntették meg; újabb hidak épültek, a gőzhajózás és vasúti közlekedés hatására a régi Tisza-híd forgalma annyira megcsappant, hogy a felügyelet ellátására egy városi szolga is, kapitányi felügyelet mellett, alkalmas volt. A fondban található, 1849 és 1859 közötti években keletkezett, jegyzőkönyvek magyar nyelvűek. Nyilvántartási, kutatási segédletek nem maradtak fenn. Terjedelem: 29 kötet 0.40 fm 1-10. k. A Tisza vizéről vezetett SZEGED VÁROS SZÁMVEVŐSÉGÉNEK IRATAI IV. B. 1413. 1872-1944 A számvevőség a város számvizsgáló, ellenőrző és nyilvántartó közege. Elnöke a főszámvevő, tagjai az alszámvevők, számtisztek, írnokok és hivatalszolgák. Hatáskörét és feladatait Szeged város szabályrendeletei is meghatározták. Az 1938. évi II. tc. a számvevőséget államosította. A főszámvevő hivatalból tagja volt a tanács és a törvényhatósági bizottság gazdasági és pénzügyi bizottságának; mindazon bizottság ülésein részt vehetett, amelynek javaslatai vagy határozatai a város pénzügyeit illették. A számvevőség legfontosabb feladatai a következők voltak: a városi háztartás s a városi alapok és intézetek költségvetésének elkészítése, a zárszámadási kivonatok (amelyeket a szakhivatalok készítettek el) felülvizsgálása, a város ingó és ingatlan vagyonának nyilvántartása; a város leltárának elkészítése; az adósságok és a kamatozó tőkék nyilvántartása; a polgármester, tanács, árvaszék és középítészeti tanács felhívására szakvélemény szerkesztése; az utalványok láttamozása; a pénztárak időszaki vizsgálata stb. Az 1883. évi tc. szabályozta a számvevőségi tisztviselők képzettségét. nyilvántartás 1850-1859. I—XII. 11-20. k. A hajókról vezetett jegyzőkönyvek 21-29. k. Kocsik, gyalogosok, állatok jegyzőkönyve 1849-1858 1849-1852 1854-1858