Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

Az 1938. évi II. törvénycikk hatálybalépése után a magyar kir. belügyminiszternek alárendelt városi számvevőség tiszviselőit a belügyminiszter nevezte ki (1872-től a közgyűlés választotta a fő- és alszámvevőket, az 1929. évi XXX. tc. szerint a főispán nevezte ki); a polgármester és a városi árvaszék elnökével szemben mind az előzetes, mind az utólagos számviteli ellenőrzés tekintetében önállóan működtek, jelentéstétel és a közigazgatási segédszolgálat tekintetében azonban a polgármesternek és az árvaszéknek voltak alárendelve. A főszámvevő továbbra is tagja maradt a törvényhatósági bizottságnak, „szakszerűség" címén. Elnöki iratok (a. állag). Csak az 1941—1944. évi, a főszámvevő által külön kezelt iratok maradtak fenn. Általános iratok (b. állag). Az iratok a bevezetőben felsorolt feladatkörök ellátásával kapcsolatban keletkeztek. A város gazdasági életére vonatkozóan fontos források. Nyilvántartások (c. állag). Legnagyobb részük a kiskorúak és gondnokoltak nyilvántartása. Terjedelem: 13 doboz, 40 kötet 3.38 fin a. Elnöki iratok 0,12 fm 1941—1944 1. d. Iratok 1941—1944 b. Általános iratok 1,49 fm 1887—1944 1-12. d. Iratok 1925-1944 13. k. Iktató 1887 c. Nyilvántartások 1,77 fm 1872—1943 l-39.k. Nyilvántartások 1872—1943 SZEGED VÁROS KAPITÁNYI HIVATALÁNAK IRATAI IV. B. 1119. 1864-1869 Szeged város rendészeti szervei a XVIII. században alakultak meg. Ekkor alakulhatott (1770 után) a kapitányi hivatal is (officium capitaneus), amelyet a tanács egyik tagja vezetett. 1813-ban a királyi biztos rendeletére segédkapitányi állást is szerveztek.