Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

ügyek ellátásáról szóló rendelete (9118. sz.), amely átfogóan kívánta szabályozni a gyámügyet. Meghatározta a városokban felállítandó árvabizottmányok létszámát és szakösszetételét, az illetékes járásbírókra ruházva az elnöki teendőket. Az új típusú árvabizottmányok szervezése azonban egyelőre elmaradt. Szentesen továbbra is az árvagyám, ill. a két tanácsnokból és a főügyészből álló bizottmány kezelte az árvaügyeket. Csupán annyi változás történt, hogy 1852 február végén Vida Szűcs Mihály vette át az árvagyámi hivatalt, Sréter Antalt ugyanis időközben Szentes város polgármesterévé nevezték ki. Az új típusú árvabizottmány felállítására 1853 áprilisában került sor. Ezzel a hagyományos árvagyámi (közgyámi) tisztség megszűnt, teendőit — az árvavagy ónok nyilvántartását és kezelését — az árvapénztárnok vette át. (Árvapénztárnokká az eddigi árvagyámot, Vida Szűcs Mihályt nevezték ki.) A fond anyagát a szentesi árvákat nyilvántartó főkönyvek, a közgyám (árvagyám) évenként készített számadásai, valamint a gyámpénztár állását kimutató napló alkotják. A fondképző közvetlen jogelőde: Szentes város közgyámja 1800—1847 (V. A 104.), jogutóda: Szentes Város Árvabizottmánya 1853-1860 (V. B 149.) 13 kötet 0.26 fm 1—3. k. Árvák főkönyve 1850-1853 4—12. k. Közgyámi számadások 1849—1853 13. k. Árvák gyámpénztári naplója 1850-1852 SZENTES VÁROS ÁRVABIZOTTMÁNYÁNAK IRATAI (V. B 149.) 1853—1860 A szabadságharc leverése után az árvaügy kezelésének központi szabályozása váratott magára. Az első konkrét intézkedést a Pesti cs. kir. Főtörvényszék elnöke tette, aki 1851 áprilisában elrendelte, hogy: „Addig is, míg az árvaügy kezelését részletesen szabályozzák, elrendeltetik, hogy a szab. kir. városokban és egyéb városokban, a mezővásárokban, valamint azon helységekben is, melykben a községek már árvahivatallal, vagy árvabizotmánnyal bírnak, továbbra is meghagyatnak, az árvaügyi hivatalnokok