Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)
POLGÁRI KOR
— a közlegelők felosztása, a legelőilleték kirovása; — a város tulajdonát képező épületek, kocsmák, malmok stb. bérbeadása, ezek taksáinak megállapítása; — az éves előköltségvetés felülvizsgálata; — a városi pénztárak ellenőrzése; — a városi épületek és egyéb javadalmak leltározása, ellenőrzése; — házhelyek kijelölése, eladása; — közmunkák szervezése stb. A bizottmány határozathozatal előtt saját tagjaiból álló választmányokat küldött ki a napirenden lévő ügyek megvizsgálására és véleményezésére. A választmány véleményes jelentését a bizottmány megvitatta és határozattal látta el. Érvényes határozathoz legalább 50 bizottmányi tag jelenléte volt szükséges. A határozatot végrehajtásra visszajuttatták a tanácshoz. A tanács és a bizottmány közötti összeköttetést a polgármester személye biztosította, ő volt mindkét testület elnöke. A nem kívánatos bizottmányi határozat megsemmisítését — polgármesteri előterjesztésre — a főispáni helytartó mondatta ki. A bizottmány működése nem volt zökkenőmentes. A legtöbb problémát kezdettől fogva a bizottmányi tagok üléseken való ingadozó részvételi száma okozta. Már a megalakulást követő első hónapokban csupán 56—60 fő jelent meg rendszeresen az üléseken, idővel ez a szám is folyamatosan csökkent. 1863 tavaszától egyre gyakoribbá vált, hogy a bizottmányi ülést a határozatképesség hiánya miatt el kellett napolni. A bizottmány aktív része szigorú rendszabályok bevezetését szorgalmazta a rendszeresen hiányzókkal szemben, kevés eredménnyel. Mivel az 1863. szeptember 18-ára meghirdetett ülés ismét határozatképtelennek bizonyult, az addig aktív tagok tömegesen bejelentették kilépésüket, amely a bizottmány megszűnését jelentette. A városi tanács kísérletet tett az új testület felállítására „kültanács" elnevezéssel, de sikertelenül. A város folyamatban lévő örökváltsági ügye miatt a birtokos lakosok is hiányát érezték egy érdekeiket képviselő választott testületnek, ezért az 1864. március 31-én megtartott „birtokossági közgyűlésen" elhatározták egy 24 tagú Váltsági Küldöttség létrehozását, melynek elnökévé Oroszi Miklós volt 186l-es polgármestert választották. A városi tanács óvást emelt a küldöttség működése ellen, mivel az az ő mellőzésével, saját elnök megválasztásával jött létre, mintegy önálló hatóságot képezve a hatóságban. A súrlódások kiküszöbölése érdekében április 12-én újabb gyűlést tartottak, melyen a küldöttségi elnöki tisztséget átruházták a
