Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)
POLGÁRI KOR
A tisztviselők nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy lemondásuk erkölcsi kényszer következménye, mivel a tényleges hatalomtól jövő törvénytelen rendeleteknek esküszegés és a törvény elárulásának bűne nélkül nem tehetnének eleget. A képviselő-testület elismerte a lemondás indokoltságát, majd maga is bejelentette visszavonulását. A választott képviselő-testület működése 1867 decemberéig szünetelt. Helyettesítését 1862—67 között egy gazdasági bizottmány látta el. A kiegyezés után ismét mód nyílt a választott alkotmányos testületek helyreállítására. Szentes esetében ez késedelmet szenvedett. A várost ugyanis 1865ben megfosztották rendezett tanácsú jogállásától, ezért a legsürgősebb feladatot a korábbi jogi státus visszaszerzése jelentette. A küzdelem élharcosa Oroszi Miklós 1861-ben megválasztott polgármester volt, aki az ügy kapcsán többször értekezletre hívta össze az 1861-ben megválasztott városi képviselőket, de a testület működése nem volt rendszeresnek tekinthető. Az erőfeszítéseket siker koronázta, a belügyminiszter 1867. október 31-én kelt rendeletével engedélyezte a rendezett tanács helyreállítását. A tisztújítási választások előtt ismét összeírták a választásra jogosult polgárokat, kiknek száma 1774 főt tett ki. 1867. december 3-án összeült az 1861. évi képviselő-testület, megválasztotta a 10 tagú kijelölő bizottmány tagjait, s nyomban kezdetét vette a választás. A tisztviselők megválasztását — amely december 3—8-a között folyt le — heves pártküzdelem kísérte. Polgármesterré Oroszi Miklóst választották. A városi képviselő-testület tagjainak megválasztására december 9—10-én került sor. A korábbi gyakorlatnak megfelelően, minden választójoggal rendelkező polgárnak egy 120 nevet tartalmazó szavazólapot kellett leadnia. Az eredmény kihirdetésére december 12-én került sor, két nappal később az új képviselő-testület megtartotta első közgyűlését. A szervezést azonban nem lehetett befejezettnek tekinteni. Csongrád Megye Bizottmánya ugyanis — a benyújtott óvások alapján — december 16-i ülésén megsemmisítette a szentesi választások eredményét. A vizsgálatok elhúzódása miatt az új tisztújítási választásokra csak 1868. február közepén kerülhetett sor. A képviselő-testület március 8án tartotta meg alakuló közgyűlését. Az 1848: XXIII. tc. előírásainak megfelelően a képviselő-testület — a polgármester elnöklete alatt — a város önkormányzati szerveként működött, hatásköre a város egészét érintő ügyek tárgyalására, eldöntésére, a tisztviselők megválasztására, felfüggesztésére, fizetésük megállapítására stb. terjedt ki. Az egyes ágazatok felügyeletére szakbizottságokat alakított.
