Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

FEUDÁLIS KOR

vannak. A jegyzőkönyvi ügyeket 1828-ig ülésenként újraszámozták, 1829—1832-ig nincs jegyzőkönyv, 1832—1839-ig évenként újraszámozták, 1840—41-ben nincs számozás, 1845—1848-ig folyamatosan sorszámozták. Maradék irataikat 1852-ben gyűjtötték össze, jegyzéket készítettek róluk, és átadták az egész irategyüttest a Csongrád Megyei Levéltárnak. Az iratokat rendszer nélkül sorszámozták, nagyobb részüknek keltezését és tárgyát feljegyezték. Néhány fontos összeírás is van az iratok közt. Az iratok nagyobb része elveszett. Sem jogelődje, sem jogutódja nem volt. 1 doboz 0.12 fm 1. d. Jegyzőkönyvek, iratok 1794—1848 1852 SZENTES VÁROS TANÁCSÁNAK TÖRVÉNYKEZÉSI IRATAI (V. A 115.) (1794) 1837-1849 Szentes mezővárosa 1836-ban örökváltsági szerződést kötött földesuraival, a Károlyi grófokkal. Ennek értelmében a törvényhatóságot, vagyis a szerződés értelmezése szerint a közigazgatást és az alsófokú bíráskodást is megkapta a város. Ezekkel a változásokkal egyidőben, 1836-ban az országgyűlés törvényeket hozott a jogszolgáltatás megreformálására. Közülük az 1836: X. tc. a földesúri törvényhatóságról, vagyis ebben az értelemben az úriszékről, valamint az 1836: XX. tc. a szóbeli perek bíróságairól új lehetőséget adott a városnak a törvénykezésre. Az örökváltsági szerződésekkel ugyanis a földesurak átengedték a városnak az úriszéket és az új törvény értelmében létrehozott szóbeli bíróságot. Az úriszéki és a szóbeli törvényszéki bíráskodás a pótszerződés 13. pontja szerint megalkotott ideiglenes városigazgatási szabályrendelet, a Coordinatio értelmében a városi belső tanácsot, pontosabban annak bírósági tagozatát illeti meg, amelynek elnöke a főbíró. 1840. szeptember 29-én a megyei törvényszék végzése, amelyet legfelsőbb intézkedésre hozott, megsemmisítette a város törvényhatóságát, a földesurak visszavették az átengedett bíráskodási jogot.