Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

FEUDÁLIS KOR

Az 1848: XI. tc. az úriszékeket megszüntette, feladatukat átruházta a megyei törvényszékekre. 1848. július 16-án a város elnyerte a rendezett tanácsú jogállást, így az 1848: XXIV. tc. szerint saját első fokú bíróságot állíthatott fel. 1849-ben a képviselő-testület március 31-én fogadta el a tanács által előterjesztett rendezési tervet, amely a különféle fokú városi bíróságokról is rendelkezett. A tervezetnek ezt a részét az OHB változtatás nélkül jóváhagyta. Ez a bírósági szervezet 1849. november elejéig működött. Az al állag úriszéki jegyzőkönyvei és iratai 1837 júniusában kezdődnek: ekkor az uradalom átadta a városnak azt a több mint 100 polgári peres ügyet, amelynek érdekelt felei szentesiek, s addig az uradalmi ügyészi hivatalban feküdtek. Ezeket és a közben fölmerült ügyeket a tanács Szabad Szentes Városa Törvényszékeként ítélte meg. Az 1838. április 2-ai megyei közgyűlés azonban elrendelte, hogy a tanács a törvényes bizonyság, vagyis a járási szolgabíró jelenlétében úriszékileg gyakorolja a bíráskodást. Ezután az üléseken a kor szokása szerint meghívott bírák is részt vettek. Csak szentesi illetőségű lakosok polgári pereit tárgyalta, üléseit a vármegyei közgyűlés rendelte el, évente 3-4 alkalommal ítélkezett. Fellebviteli fóruma Csongrád Vármegye Törvényszéke (IV. A 21. fond) volt. Büntetőügyekben az 1836: X. tc. értelmében a megyei törvényszék volt az illetékes. Az 1840. évi változás után a földesúri úriszék évente jegyzékkel átadta azokat a jegyzőkönyveit és a hozzájuk tartozó iratokat, amelyek a Szentesen tartott üléseken keletkeztek, ill. csatoltattak be. Az így keletkezett úriszéki iratok egy példánya a vármegye levéltárába került (IV. A 53. fond). 1849-ben vagy utána másolták le őket, és helyezték el a város levéltárában. A földesúri úriszék a városi tanács bíróságának föllebbezési fóruma lett, mint ahogy ez az úrbéres községek esetében természetes is volt. Az 1837 és 1840 közötti városi úriszéki jegyzőkönyveket folyamatos római sorszámokkal látták el I-től XVII-ig, az ügyek számozását — arab számokkal — ülésenként újrakezdték. A földesúri úriszék jegyzőkönyvei 1847-től nem kaptak számokat, az egyes ügyek sorszámozását évente újrakezdték. így a célszerű hivatkozási módszer: IX. jkv. 4. sz. vagy 2/1838. március 27. Az iratok az ügy jegyzőkönyvi számát és a tárgyalás dátumát viselik. A kutatást regestrum (betűsoros mutató) segíti. Magyar nyelvűek. A bl állag szóbeli v. sommás perek jegyzőkönyvei és iratai az 1836: XX. tc. és az 1840: XI. tc. értelmében keletkeztek. Az előbbi a 60 Ft summa