Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

FEUDÁLIS KOR

liekból áll, elnöke a polgármester. Hatáskörét a törvény 25. paragrafusa nem rögzítette, a szentesi rendszabás kiegészítette a pénztári felügyelettel. A tanács 8 tanácsbeliből és a főügyészből tevődik össze, elnöke a városi főbíró. A tanács ítél minden bűnbeli és polgári ügyben, amely szoros értelemben bírói eljárást igényel, vagy bírói zár elrendelését foglalja magába. Elintézi a ki- és betáblázásokat. A szóbeli és rendőri perekben feljebbviteli fórum. Mindkét testület ülései nyilvánosak. Az állandó szakbizottmányok közvetlenül a tanáccsal, a tanács által a közgyűléssel vannak kapcsolatban. Az 1848: XXIII. tc. a szabad királyi városokról szól. Ennek értelmében a szentesi rendezési terv első mondata így szól: „Szentes városa mint követválasztásra jogosított, első bírósági hatósággal ellátott és gyakorlattal megbízott rendezett tanácsú város mint önálló köztörvényhatóság közdolgait törvényes felsőbb felügyelet alatt, minden más törvényhatóságtól függetlenül, a köztörvény szerint igazgatja." Az Országos Honvédelmi Bizottmány a tervezetet jóváhagyta — egyetlen pont kivételével: ti. hogy Szentes önálló törvényhatóság. Tehát Csongrád vármegye továbbra is szolgabírói által érintkezhetett a várossal. A városi tanács 1849. július 29-én éjjel tartotta utolsó ülését. A fond állagokra tagolódik. Az al állag a tanács ülésjegyzőkönyveit, azok piszkozatai példányait és regestrumait (betűsoros mutatók) tartalmazza. 1740-től büntető- és polgári perek, valamint peren kívüli vagyonosztályok, adósságrendezések, vagyonleltárak, adásvételek bejelentései vannak a jegyzőkönyvekben. 1762-től a tanács külön foglalkozott a polgári peres ügyekkel, ezért az ilyen jellegű jegyzőkönyvek megszűnnek. A jegyzőkönyvi forma többször is változott: 1740 és 1759 között ülésenként újrakezdődő sorszámozása van, 1759 és 1762 között ez elmarad, majd 1762-től visszatér. Az uradalomtól vagy a megyétől érkezett rendeleteket vagy bemásolták vagy kivonatolták, vagy csak szóban ismertették, ezután következett a határozat. Az 1. és a 2. kötet tanácsi végzéseit betűsoros mutatóval, a 2. k. uradalmi rendeleteit lajstrommal láttákéi. Az 1783 és 1791 közötti jegyzőkönyvek hiányoznak. 1816-tól a jegyzőkönyvben rögzített ügyekhez kevés kivétellel iratok is tartoznak, ezek is a jegyzőkönyvi számot viselik (b/ állag). Ettől az évtől korabeli regestrumok segítik a kutatást. Az 1849. évi regestrum a V. B 145. tanácsi fondban van. Az állag végén a jegyzőkönyvek fennmaradt piszkozati példányai vannak elhelyezve.