Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

FEUDÁLIS KOR

A jegyzőkönyvek általában magyar nyelvűek, a korai időkben gyakoriak a latin formulák. A 14. kötetben van a külső tanács 1839/1840. évi jegyzőkönyve. A bl állag iratainak első 9 raktári egysége nincs kapcsolatban az a/ állag jegyzőkönyveivel. 1762-től 1815-ig a földesúri hatalom bevonta a jogszolgáltatásba Szentes mezőváros tanácsát, és engedélyezte egy városi törvényszék működését. Ez a törvényszék évente többször ülésezett, elnöke a főbíró volt, tagjai az esküdtek, az első időkben az uradalmi ügyész is jelen volt. Első fokú bíróságként működött, fellebbezési fóruma az uradalmi úriszék volt. A lakosok írásban fordultak jogorvoslatért a tanácshoz, az pedig a törvényszéki üléseken döntött. Az ülésről jegyzőkönyvet vettek föl, és becsatolták az ügyhöz tartozó iratokat. A jegyzőkönyveket római számmal látták el, ^815-ben 388-ig jutottak el. Az ügyek aktáit folyamatos arab sorszámmal jelölték meg, és ezen a számon vezették be a latin nyelvű lajstromba. Az egyes üléseken mindig újrakezdték az ügyek sorszámozását, így az iratokon ez a sorszám is megtalálható. A hivatkozás célszerű módja: CLI. jkv. 754. sz. vagy 1/1799. január 12. A jegyzőkönyvi formulák 1806ig latin, 1806-tól magyar, az iratok mindig magyar nyelvűek. A kutatást a lajstromokon kívül regestrum (betűsoros névmutató) is segíti. Ez az együttes külön regisztratúra. Az állag további része a korban szokásos módon alakult ki: a kéthasábos jegyzőkönyvi forma bevezetésétől, 1816-tól az iratokra rávezették a jegyzőkönyvi számot. Ezek az iratok az a/ állag jegyzőkönyveivel és regestrumaival kutathatók. Ha egy iratot előrecsatoltak, nem jelölték. A 45. k. iratjegyzékéből lehet megtudni, megvan-e az irat, és hány lapból áll. A 44. kötet iratmásolatai a megyei levéltárban lévő szentesi vonatkozású iratokról készültek. Az 1849. évi iratok regestruma a V. B 145. tanácsi fondban van. A cl állag tanácsi jegyzőkönyvbe be nem jegyzett iratainak együttese vélhetően úgy jött létre, hogy a levéltáros összegyűjtötte, megszámozta és lajstromba foglalta (betűsoros mutatóval látta el) azokat az iratokat, amelyek az 1816. évi rendszeres és szabályos iratkezelés előtt keletkeztek, s azokat is, amelyeket elődeinek hanyagsága miatt nem soroltak be a jelenlegi b/ állagba. Ebben az állagban vannak pl. az 1703. évi Rákóczi-védlevél, az 1848. évi közcsendi választmányi és országgyűlési képviselő-választási iratok is (az utóbbit áthelyeztük a V. B 172. központi választmányi fondba). A mutató segítségével lehet kutatni. Latin és magyar nyelvűek.