Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

FEUDÁLIS KOR

közjövedelmeinek állapota, az ügyek gyorsabb menetele, az igazgatás ellenőrzött biztonsága okán fölhatalmazta a várost az első bíráskodás hatóságával, bírái és tisztviselői megválasztásának, tehát a rendezett tanács megalakításának jogával. A korábban csak a váltsági ügyek vitelére, időközben az országgyűlési választások előkészítésére is kijelölt választmány most megbízást kapott a hivatalok működési szabályzatainak kidolgozására is. A statútum-tervezetek elkészítése után a tisztújítást többször is el kellett halasztani, mert a nemzetőrség és a felkelt nép távolléte miatt nem lehetett megtartani. Mivel 1848. május 6-án elvileg a tanács is lemondott, s csak a kényszerítő körülmények miatt vitte tovább a város ügyeit, s mivel a népfölkelések idején a tanács, a választmány és a népgyűlés helyett a népfölkelési bizottmány intézte Szentes dolgait: a közigazgatásban minden ideiglenes és változó állapotban volt. 1848. november 12-én a népgyűlés az év végére halasztott tisztújításig megerősíti hivatalukban a tisztviselőket, a tanács pedig „a város ügyeinek igazgatásában teljhatalommal mint rendezett tanács megbízatik. " A tizedenként 6 választott polgárból 24 tagú ideiglenes képviselő-testület újév napjára tűzte ki a tisztújítást, ezt a nemzetőrök távolléte miatt azonban ismét el kellett halasztani, és a testületeket és a tisztviselőket újra meg kellett bízni az ügyek vitelével. A választásokra csak 1849 januárjának utolsó és februárjának első napjaiban került sor. Az 1848: XXIII. tc. előírása szerint a népgyűlés még 1848 szeptemberében megválasztott egy szavazatszedő bizottságot. Most az 1849. január 30-án tartott gyűlésen a nép tizedenként 25, összesen 100 tagú testületet választott, amely a tanáccsal egyesülve titkos szavazással kijelölte a 10 tagú jelölőbizottságot. Ez a „kijelölő választmány" bonyolította le a következő napokban a tisztújítást. A 8 tagú tanácsot és a tisztviselőket jelöléssel választották; Boros Sámuel lett a város első polgármestere. Az új tanács 1849. február 6-án tartotta meg első ülését. Március 31-én a közgyűlés jóváhagyta a város rendezési tervét. Ez a tervezet az 1848: XXIII. tc. alapján készült, és magába foglalta mindazokat a tapasztalatokat, amelyet 1837. évi koordinációból, annak egyszerűsített változatából és az 1848-as ideiglenes városszervezet működéséből hasznosítani lehetett. A várost irányító szűkebb testületekre nézve a szabályrendelet a kisgyűlésről megállapítja, hogy az a városi tisztviselőkből és a tanácsbe-