Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

FEUDÁLIS KOR

fogói méltóság sérti a város szabadságát, a hivatali apparátus túlságosan drága, holott egyes részei fölöslegesek, a nem nemes lakosok között súlyos ellentétek alakultak ki, s hogy a városi tanács a maga nevében, nem pedig úriszék képében akar bíráskodni. Ezért az 1837. augusztus 20-i közgyűlés a Coordinatiót érvénytelennek nyilvánította — alaki hibára hivatkozva —, de ésszerűnek vélt rendelkezéseit megtartotta. 1837. november elején tartották meg a három évre szóló rendes tisztújítást. Ismét Boros Sámuelt ültették a főbírói székbe, őt és a belső tanács tagjait a nép választotta meg. Ugyanígy néhány nap múlva a külső tanácsot is. A két tanács az új rendszerben is együtt alkotta a közgyűlést. Mindkét testületben továbbra is a korábbi arányban voltak nemes és nem nemes tagok. Kiemelkedően fontos alkalmakkor azonban összehívták a népgyűlést is. A testületek és a tisztviselők — ez utóbbiakat és az alkalmazottakat is a közgyűlés választotta — közgyűlési utasítások szerint jártak el hivatalukban. Fizetésüket is a közgyűlés állapította meg. Szabad Szentes városa tehát képviseleti testületeivel, alsófokú bíróságával és főhivatású, jól fizetett tisztviselőivel még az erre vonatkozó törvény megjelenése előtt megvalósította a rendezett tanácsú városszervezetet. Ez a rendszer 1840. szeptember 29-éig működött. Akkor egy megyei törvényszéki döntés — amely legfelsőbb intézkedésre született — megsemmisítette a város eddigi igazgatási rendjét, és helyreállította a földesúri törvényhatóságot. Ez azt jelentette, hogy a polgári és büntetőbíráskodás joga visszaszállt az uradalomra, a földesúr élhetett a bírójelölés jogával, felülvizsgálhatta az adásvételeket, a számadásokat, a költségvetést, a haszonvételeket és az árveréseket, az árvaügyi és az egyházi számadásokat. Ezzel Szentes újra az 1836: IX. tc. előírásai szerint működő úrbéres község lett, bár az úrbéres szolgáltatások helyett a váltsági tőkét és annak kamatait fizette, és továbbra is gyakorolta az úriszéki bíráskodást. Ettől kezdve a 12 tagú tanács többé nem egészült ki a községet képviselő lakosokkal. A tanács a népgyűléssel együtt irányította a várost a törvény által szűkre szabott kereteken belül. Az 1848-as átalakulás során a város kérésére 1848. július 16-án István nádor az 1848: III. és XXIV. tc.-re hivatkozva engedélyezte Szentes számára a rendezett tanácsú városi jogállást. A nevezetes okmány kiemelte Szentest mezővárosi mivoltából, és felruházta mindazokkal a jogokkal, amelyeket az 1848: XXIV. tc. írt elő: Szentes terjedelme (118 480 hold a határ), lakosainak száma (21 897) és képzettsége, pénztárainak és